css buttons by Css3Menu.com


  
 















Luca széke

Luca napjához köthető a lucaszékkészítés is, de ez a szokás már csak a hiedelemvilágban él.
A lucaszéket tizenkét fajta fából kell kifaragni, s tizenkét napon át kell dolgozni rajta, hogy szentestére elkészüljön. Aki ezt beviszi a karácsonyi éjféli misére, és rááll, az — a hiedelem szerint — látja, hogy mikor jönnek be a templomba a boszorkányok. De a boszorkányok is látják, hogy ki áll a kisszéken, s az éjféli mise után bizony az illetőnek nagyon kellett sietnie hazafelé, nehogy a boszorkányok utolérjék. A monda szerint mákot kellett szórnia a földre, s a boszorkányoknak szemenként össze kellett szedniük, majd hazaérkezvén azonnal a tűzbe kellett vetni a széket. A budapesti Néprajzi Múzeumban ezért található csak két lucaszék. Kupuszinai hiedelem szerint az éjféli mise végén a kántor hosszan játszotta az utolsó éneket, a dikicát, s amíg a boszorkányok a dallamokra összefogódzkodva táncoltak az oltár körül, addig a hívek nyugodtan kimehettek a templomból. A kántornak minél tovább kellett játszania a dikicát, hogy aki a lucaszéket készítette, nyugodtan hazaérhessen.

Luca szék

December 13. – Luca napja – a karácsonyi ünnepkör egyik legérdekesebb napja. Magyar nyelvterületen „gonoszjáró nap”-nak is tartják, ezen a napon különösen a boszorkányok rontása ellen kell védekezni. Számos népszokás alakult ki, melyek közül a Luca szék készítése az egyik.A Luca szék hagyományos alakja, az ősrégi idők óta varázserejűnek hitt, magyarul boszorkányszög: egy szabályos ötszög köré irt öt egyenlő szárú háromszögből kialakuló csillag. A széknek olyan erősnek kellett lennie, hogy egy férfiember súlyát megtartsa. December 26-án az éjféli misére a „mesterek”, (rendszerint fiatal emberek), a kabátjuk alá rejtve lopták be a templomba a széket, majd ráállva, megláthatták a boszorkányt. A boszorkányok ilyenkor szarvakat hordtak és emiatt a templomkapun belépve a fejüket le kellett hajtaniuk. A Luca székén állva éjfélkor viszont felismerték őket. Ezután a fiatalembereknek el kellett menekülniük, nehogy a boszorkák széjjeltépjék őket. A menekülők a zsebükben mákot vittek, hogy menekülés közben elszórhassák. A boszorkányoknak a mákszemeket fel kellett szedegetniük és így nem tudták elkapni a fiatalokat. A Luca székét aztán otthon tűzre vetették, a tűzben a sok kis fadarab sikoltozni kezdett, és ha csend volt karácsony hajnalán, még hallhatták a boszorkányok a fadarabok jajgatását is, mert ez a tűz a boszorkák végét jelentette. .Ezután a kulcslyukba fokhagymát kellett dugni, a kést a bal ajtófélfába vágnia, a söprűt pedig keresztbe állítania, hogy minden rontástól védve legyen. A Luca ostor ennek a népszokásnak egy változata, amit úgy kellett elkészíteni, hogy az ostort alkotó zsinegen kellett minden nap egyet csavarni, majd karácsony éjjelén pattogtatni vele. Az ostor hangjára odagyűltek a boszorkányok. Bocz János dombóvári fafaragó tanító, népi iparművész kutatásai és az ő elődeinek elbeszélése nyomán a Luca szék elkészítéséhez a következő anyagokat kell felhasználni. 13 darabból kellett állnia és 13 napig készítették.
Az ülőlaphoz tölgyet használnak, mely 31 cm átmérőjű és 8 cm vastagságú.
A lábak többféle fából készülnek, csertölgy, akác és kőris. A lábak összekötő rudai bükk, fekete dió és szelíd dióból vannak.



A csapok:
2 db fenyő, vörös- és lucfenyő,
2 db hárs, aprólevelű, nagylevelű,
1 db cseresznye,
1 db gyertyán,


A Luca széke készítését december 13-án kezdik el és kilencféle fát használnak: kökényt, borókát, jávorfát, körtét, somot, jegenyefenyőt, akácot, csert és rózsafát. Szögek helyett kizárólag fából faragott ékek tartják össze. 13 napig készül úgy, hogy minden nap csupán egy-egy műveletet lehet rajta elvégezni, innen ered az a népi mondás is, hogy „Lassan készül, mint a Luca széke”.

tovább...















vertical menu css by Css3Menu.com