css buttons by Css3Menu.com


  
 















Állatalakoskodás

Az állatok megjelenítése, utánzása  alakoskodással,  álarcos játékkal. A magyar népi színjátszásban leggyakrabban a téli napforduló körüli időszakban, a  farsangi ünnepkörben, a  fonóban csak a nem vallásos népszokásokban és a  lakodalomban fordul elő. Magyarországon legkedveltebb a lóalakoskodás, a kecskealakoskodás, a gólyaalakoskodás és a  medvealakoskodás. Ritkább a szarvas-, tehén-, ökör-, szamár-, disznó-, birka- és kutyaalakoskodás. Európa-szerte elterjedt; a szomszédos népek irodalmában lényegesen több történeti utalás található rá, mint Magyarországon. Eredete az európai kultúra kereszténység előtti rétegeiben keresendő. A középkori egyházi rendelkezések különösen a szarvas-, ló- és szarvasmarha-alakoskodást tiltották. Az állatalakoskodás mai megjelenésében már elvesztette eredeti jelentését, olykor csak áttételesen kapcsolódik ahhoz a szokáshoz, amelyben ma megtalálható.,,A farsang időszaka vízkereszttel, január 6-val kezdődik, és a húsvétvasárnapot megelőző 40 napos böjt kezdetével zárul. A farsangi szokások – többnyire február hónapban – farsang végére, farsang farkára összpontosultak, farsangvasárnapra, farsanghétfőre és húshagyókeddre. Az előkészületek azonban már a farsangvasárnapot megelőző csütörtökön kezdődtek.”
A farsangi időszakhoz – a karácsonyi ünnepkör után – a leggazdagabb jeles napi hagyomány kapcsolódik. A szokások és hiedelmek szempontjából leginkább a farsangvasárnap, a farsanghétfő és a húshagyókedd alkotja szervesebben a farsangi időszakot. Az ünnepkör legkiemelkedőbb jellemzője az álarcos, jelmezes alakoskodás és bálozás. Sokszor adománygyűjtő szokások is kapcsolódnak hozzá. A legfontosabb, hogy a mulatságok helyszínén – a fonóban vagy a házaknál – dramatikus játékok elevenednek meg. A különböző farsangosok” alkalmával a beöltözöttek pénz is elvárhatnak a fogadótól. Az alakoskodáshoz mindig hozzákapcsolódik az evés-ivás, táncolás, azaz a mulatozás. Az évnek ez a bálokban leggazdagabb időszaka.  A farsangi alakoskodások többsége a helyszín szerint lehet falujáró menet, vagy zárt helyen, pl. fonóban, tollfosztóban előadott, többszereplős, dramatikus játék.
A farsang a tavaszvárás ősi örömünnepe is egyben. A nagy evésekkel-ivásokkal, mulatozással a természetet is hasonló bőségre kívánták késztetni. A farsangi szokás kialakulása Magyarországon a középkora tehető és német eredetet tulajdoníthatunk neki.

Általánosságban elmondható, hogy a farsangos fiúk a házhoz, vagy fonóba indulás előtt egy lányos háznál vagy a fonóban, de nem a fonóhelyen öltöztek fel. Amelyik fiúnak már volt szeretője a faluban, az a lány ruháját kapta kölcsön az alakoskodáshoz. A lány viszont csakis a szeretőjének adhatott kölcsön ruhát. Leginkább a 18-20 éves szegényebb, pulya” fiúk vettek részt a játékokban, a gazdafiúk csak nagyon ritkán. A farsangi alakoskodás célja tulajdonképpen az volt, hogy a fonóba ezzel az ürüggyel bármikor bemehessenek és megleshessék a lányokat. Ha egy fiú megtalálta az udvarlásra kiszemelt lányt, a játék és a visszaöltözés után a fonóban már meg tudta találni. Az alakoskodás tehát ürügyet jelentett a lányok meglesésére és a fonó meglátogatására. A fiúk a különböző magukra aggatott ruhákban és jelmezekben felismerhetetlenek voltak, de természetesen a mozgásuk néha elárulta őket. Az esti játék előtt rendszerint „bepálinkáztak” a kocsmában, hogy igazán jó hangulattal érkezhessenek a helyszínre. A leírás szerint 1945 előtt sokkal több farsangos játék volt a falvakban, a virágkort pedig 1920 és 1930 közé teszik, amikor még nem volt csendőri tiltás.
Az alakoskodás előadásához bátorság és talpraesettség egyaránt fontos volt. Természetesen a fiúk nem voltak egyforma előadó képességűek, néhányan kiemelkedtek tehetségükkel a többiek közül, legyen szó a játékok előadásáról vagy pedig az alkotói tehetségről. Az „előadás” sikerességében szerepet játszott a közönség ösztönzése. A farsangoló banda egy este alatt akár nyolc-kilenc helyet is bejárt. Az adatok arra utalnak, hogy a sok faluban a farsangi időszak első felében voltak jellemzőbbek az alakoskodó játékok. Magyarországon a leggyakoribb. legismertebb alakoskodás a Mohácsi busójárás.


tovább...















vertical menu css by Css3Menu.com