css buttons by Css3Menu.com


  
 















Fonó Szatmárban

Télen a fiatalok fonókba gyűltek össze. A fonás ideje december elejétől a farsang végéig tartott, kivéve a dologtiltó napokat. A fonóestéken a lányok guzsalyokon fontak, de a legények is részt vettek ezeken. Egész este tréfálkoztak, énekeltek, mesét mondtak. Szatmárban a fonók látogatása nemcsak igény volt, a fiatalok részéről, hanem egyben társadalmi kötelezettség is. A szombati fonást azért tiltották, mert aki ezen a napon font, annak nem tojtak a tyúkjai. Gyakoriak voltak azok a hiedelmek, amelyek a fonást a karácsony és újév közötti időszakban korlátozták. Különféle fonók voltak: lányfonó, asszonyfonó, vegyesfonó. A falvak nagy részében petróleumlámpa világánál fontak. Nagyecseden kemencébe dugott nádkévéknél, majd mécseseknél, gyertyáknál. A legény közeledési szándékának, szerelmi vonzódásának legbiztosabb jele, a lány megajándékozása volt. A lányoknak guzsalyt, guzsalyszalagot és orsót ajándékoztak. Ha a lány előtt kedves volt a legény, az ajándékba kapott szalagot mindjárt felkötötte guzsalyára, és azzal járt a fonóba. Ha a szalagot nem használta, az annak a jele volt, hogy nem kívánta a legény udvarlását. A Szatmári falvakban a férjjósló eljárásokat is közösen végezték. A guzsalyra kötött szösz aljából a lányok három bábut sodortak, felállították azokat egy sorba és a két szélsőt egyszerre meggyújtották. A középső bábu egyik lányé, a két szélső egy-egy legényé volt. Az égő bábuk közül, amelyik a középsőhöz dőlt úgy, hogy az tüzet kapott tőle, megtudták, hogy az azt jelképező legény szereti jobban a lányt. Ha egyiktől sem fogott tüzet a lány bábuja, azt jelentette, egyik legény sem szereti a lányt.

tovább...















vertical menu css by Css3Menu.com