Kaláka
A legismertebb társas munkák
egyike, amelynél a közösség tagjai vagy bizonyos csoportjai (lokális,
vérségi, vagyoni) tagjuknak (családjának), vagy egy községi
intézménynek szívességből vagy kölcsönösségi alapon munkát végeznek, s
amelynél a segítők együtt, egyszerre, társaságban, s rendszerint
szórakozással (ének, tánc, mese) egybekapcsoltan dolgoznak. A közösség
bármelyik tagja akármikor visszahívhatja a megsegítettet, s az a munka
visszaadását, a kalákában való részvételt kötelességének tartja. A
kalákáknál éppen az önkéntes jelleg miatt kap nagy szerepet a
szórakozás ( kalákatánc). A kaláka elnevezés Erdélyben és a vele
határos Kelet-magyarországi részeken ismeretes, s megváltozott, ill.
módosult jelentésű román kölcsönszó a magyarban. A Bácskában a móva, a
Nagykunságban a koceta szláv eredetű elnevezést használják. Ismert a
segítség elnevezés is. Annak ellenére, hogy a kalákákhoz a munkán kívül
még számos funkció tapad munkaszervezet, a kalákák a legtermelékenyebb
munkaszervezeti formák között foglalnak helyet. A közösség ugyanis a
rosszul dolgozót, hanyagot megszólja, s ha nem végez jobb munkát,
legközelebb nem segítik ki, nem mennek el hozzá dolgozni. Az egyes
családok kalákába ezért a legmunkaképesebb, a legkülönb családtagjaikat
küldik, hogy a családra ne hozzon szégyent. A kaláka szervezésének
módja, a munka lefolyása, s a benne érvényesülő munkamegosztás a
résztvevők feladatköre (gazda, gazdasszony), a különböző hozzátapadó
munkán kívüli funkciók a kalákát a legösszetettebb munkaszervezeti
fajtává teszik. A kaláka megléte valamely közösségben a közösség
egységét, bizonyos fokú homogenitását jelzi. Ezzel magyarázható, hogy a
kaláka a nagyobb dunántúli és az alföldi településeken – a házépítést
leszámítva – már a múlt században kezd háttérbe szorulni, gazdasági
súlyából veszíteni, s legfeljebb bizonyos társadalmi rétegeken belül,
azonos vagyoni helyzetűek között van valamelyes jelentősége. Ezzel
szemben Erdélyben, Észak-Magyarországon s a Dunántúl kisebb
településein, a nagyobb városoktól távol (Zala, Somogy, Bakony) még
századunkban is az egész falura kiterjedt a kalákában résztvevők köre.
tovább...
|