Húsvétvasárnap
Húsvét mozgó ünnep, melynek
időpontját 325-ben a niceai zsinat a tavaszi napéjegyenlőséget (márc.
21.) követő holdtölte utáni első vasárnapban állapította meg, így
húsvét március 22-e és április 25-e közötti időre eshet (húsvéti
ünnepkör). Húsvét a kereszténység egyik legnagyobb ünnepe, e napon
ünnepli Krisztus feltámadását. Véget ér a nagyböjt, a hústól való
tartózkodás, innen származik az ünnep magyar elnevezése is.
Megünnepléséről már a 3. század óta vannak adataink, általánossá a 8.
század óta vált. Ezen a napon is fontos szerepet tulajdonítottak a
víznek. Piros tojást tettek a mosdóvízbe, és a család abból mosakodott,
hogy egészségesek legyenek egész esztendőben. Húsvétvasárnap akárcsak
minden ünnepen munkatilalom volt. A seprési tilalmat pl. azzal
magyarázták, hogy elsepernék a locsolókat a háztól. Húsvétvasárnap és
hétfőn a böjti tilalom után már ismét lehetett táncolni. A húsvéti
szertartásokhoz tartozott már a 10. század óta az ételszentelés. A
szentelésre vitt jellegzetes ételek: a kenyér, kalács, bor, bárány,
sonka. A szentelt ételek maradékait mágikus célokra használták. A sonka
csontját kiakasztották a gyümölcsfára, hogy sokat teremjen.
Nagyszombatról vasárnapra virradó éjszakán a Jézus-keresés,
Isten-keresés, Szentsír-keresés népi ájtatossága volt szokás. Ugyancsak
ekkor vagy húsvét vasárnap reggelén mentek megkerülni a határt
(határjárás, határkerülés). E naphoz kapcsolódhatott a zöldág-járás és
a kakaslövés is.
tovább...
|