css buttons by Css3Menu.com


  
 















Ételszentelés

Húsvét reggelén a nagyböjt utáni első, nem böjtös ételek megáldása. - A 7. századtól nyomon követhető szokás. A szenttelt ételek (kókonya, pászka), összetétele (sonka, tojás, kalács, torma, bor, túró, kolbász stb.) a böjti időszak végét jelzi, sok helyütt fölruházva a passiójelenetek szimbolikájával. Hajdúdorogi hagyomány szerint a kalács alapjául szolgáló lepény Krisztus testét jelképezi. Az egymásra kerülő tésztafonatok a töviskoszorú, majd a teljessététel. A kalács ötelemű díszítése, megszegésének, fölvágásának rituális mozzanatai a Kelet-magyarországi görög katolikusoknál a Szent Sebek tiszt-ének szólnak, az ~re vitt tojás a →feltámadásra emlékeztet, számuk egyes helyeken az apostolokra-okra utal. A szentelésre vitt bor Krisztus vére, a torma a népi értelmezés szerint a keresztrefeszített Krisztusnak kínált ecet keserűségét idézi. - A néphit mágikus erőt is tulajdonít a megszentelt ételnek. Ezért pl. a szentelt sonka csontját az eresz alá tűzték villámcsapás elleni védekezésül, a kalács morzsájából a népi vélekedés szerint apró fehér virágok fejlődnek. Csík vármegyében 1900 k. a szentelt kókonya darabjait rontás ellen használták. Az ételszentelésből útban hazafelé az Észak-magyarországi görög katolikusok a pászkával megkerülték a lakóházat, hogy a férgek távozzanak onnan. A Nyírségben az a pászkát odahaza szertartásosan emelgetni kezdték. A húsvéti bárány elfogyasztásának hagyományai a szentelt sonka fölvágásában éltek tovább. - Szentelt sonkát, kolbászt, kalácsot a vegyes vallású vidékeken a protestáns. lakosság is előszeretettel fogyasztott.

tovább...















vertical menu css by Css3Menu.com