css buttons by Css3Menu.com


  
 















Mágikus tárgy

Szűkebb értelemben a mágikuseljárások sajátos, e célra készült eszköze. Ha eltekintünk a népi gyógyászatban ilyen értelemben használatos gyógyszerektől, akkor azt mondhatjuk, hogy a magyar parasztság kevés mágikus tárgyat használt. Ilyen a ma már gyéren ismert  amulett jellegű tárgyak egy része vagy pl. a „rontó bábu” (rontás másra hárítása), a lucaszék, lucaostor ( Luca napja). Valamint bizonyos „természetfeletti” eredetűnek tartott tárgyak, mint a  mennykő, kígyókő. – A tágabb értelemben vett mágikus tárgyak sora viszont szinte végtelen: a mágikus cselekmények mindenfajta anyagi világból származó eszköze, amellyel a mágiát véghezviszik, önmagában vagy más eszközökkel együtt. Lehet: állat, növény, ill. ezek részei, emberi tartozékok, továbbá az ember által alkotott környezeti és használati tárgyak, valamint ezek részei, maradványai és mindezek kombinációi. A mágikus tárgyak egy része hagyományosan mágikusnak, „szent”-nek, „hasznos”-nak tartott tárgy. Ezek – attól függetlenül, hogy miért és milyen módon alakult ki a mágikus felhasználhatóságukba vetett hit és a hozzájuk fűződő mágikus gyakorlat –, univerzálisan használhatók voltak a népi hitvilág szinte mindenfajta cselekményéhez.  Pl. Sok az olyan növényi és állati termék, amelyhez szinte „ősidők óta” ilyen hagyományok fűződnek. (füvek, fák, béka, gyík,  kígyó,  nyírfa,  vadrózsa,  fokhagyma,  mák,  hüvelyesek,  vas stb.).  Sok tárgy fizikai tulajdonságai, vagy biológiai adottságai révén lett mágikus  tárggyá, így a kerek, piros almatermékenységet, szerelmet varázsló eszközzé, a bab vagy a  kása sok szeme réven a gazdagság jelképévé. Az ember környezetéből származó tárgyak közül egyesek a mindennapi életben betöltött fontos szerepüknél fogva lettek hathatós mágikus tárggyá (pl. a kenyérsütés eszközei vagy a pénzérmék); mások fizikai adottságaik révén (az éles, hegyes szerszámok) gyakoriak a  rontás elhárításának eszközeiként. Fontos szerepet kaptak az ünnepekről származó tárgyak ( karácsonyi asztal tárgyai), amelyek egyúttal gyakran egyházi szentelmények is (pl. virágvasárnapi  barka, húsvéti szentelt tojás héja stb.), ez mágikus célra való használhatóságuk hitét erősíti; ugyanez a helyzet a templomi szerekkel és egyéb egyházi használatú tárgyakkal. Az átmeneti rítusokhoz kapcsolódó ünnepi szokások tárgyainak is lehet hasonló szerepük, miképpen a jegykendőnek, koporsószögnek stb. Az ember (és állatok) tartozékai általában nem önmagukban, hanem valakinek a tartozékaiként töltik be a mágikus tárgy szerepét. A haj, szőr, vizelet, vér, árnyék, a tehén tejének stb. segítségével a tulajdonosnak lehetett ártani vagy használni. Legnagyobb számban azok a mágikus tárgyak lelhetők fel (a régiek mintájára, ill. az elv hatására újak is keletkezhetnek), amelyek valamilyen tulajdonságuk révén analógiás cselekmény elvégzésére alkalmasak: pl. Jelképes  bekerítéshez alkalmas bármi, amivel kört lehet rajzolni, kötésre minden, amire csomó köthető. „Elküldésre” minden eldobható tárgy, nyitást, ill. zárást jelképező cselekmény a kinyitható-becsukható olló, a lánc összekapcsolt szemei valaminek az összetartozását jelenthetik stb. – Hosszú sora van a csak bizonyos körülmények által mágikus tárggyá lett eszközöknek is, ezek a „közönséges” tárgyak a mágikus eljárások hagyományos kísérő körülményei révén nyerik a nekik tulajdonított erőt. Igy a parázsszemek akkor használhatók, ha kilenc van belőlük ( számok), vagy ilyen a kifordított ruha, a szűzlány által font fonál, az éjfélkor szedett fű stb. E körbe vonhatók a „talált”, ill. „keresetlen” tárgyak is.

tovább...















vertical menu css by Css3Menu.com