css buttons by Css3Menu.com


  
 















Locsolkodás Szatmáriasan Majtison

Alig pirkadt máris megjelentek az első locsolók. Ezek általában, cigánygyerekek voltak, nem mindenki engedte be őket. A fiuk nem azt mondták, hogy megyünk locsolódni, hanem, hogy megyünk tojást szedni. Nem is azt számolták hány lányt locsoltak meg, hanem, hogy hány tojást gyűjtöttek. Ezt mindig számontartották és dicsekedtek vele. Az igazi locsolóknak nem adtak tojást, hanem elébük tették a díszes tányért és abból vehetett magának kettőt. A valamire való locsolók csak később indultak el. Ilyenkor már senkit sem lehetett kitessékelni. A legbuzgóbb gyerekek tarisznyával jártak. Egyszerre két-három gyerek járt, legfeljebb ha négy. Először a rokonokat illett meglocsolni. A kisgyermekeket az apjuk vitték locsolódni, őket is megtanították a locsolkodásra. Ha egy fiatalember komolyan udvarolt egy lánynak, húsvétkor meg kellett locsolni. Ha nem akkor már vége volt mindennek. Kezdeti ismeretségnél is elvált húsvétkor minden. Felnőtt emberek, komoly gavallérok csak ebéd végeztével indultak el. Nekik is járt tojás, de pénzről itt már szó sem lehetett. Viszont a süteménnyel, borral, likőrrel, pálinkával való kínálgatás elengedhetetlenül hozzátartozott a vendég fogadáshoz. Ha későre esett a húsvét, a komoly locsolók virágot is vittek, ibolyát, nárciszt, tulipánt. De ők is kaphattak a lányoktól egy-egy szálat. Felnőtt locsoló már nem mondott verset, csak kellemes húsvéti ünnepeket kívánt. Ha mégis akkor csak valami tréfás verset.
Voltak, akik nem vették nyakukba a falut csak a rokonokhoz, szomszédokhoz mentek el. A gazdafiúk a velük egyidős szegény lányokat nem locsolták meg csak a nagygazdalányokat, azokhoz akkor is el kellett menni, ha idősebb volt. Volt, aki lóháton ment a másik faluba locsolódni. Délután estefelé, már más faluból is jöttek. Gyalog, biciklin, ki hogy. A gazdafiúk összeálltak, befogtak a kis szekérbe azon mentek, négyen, öten. A felnőttek csak délután jártak őket meg kellett vendégelni. Húsvéti főtt sonkával, tojással. Volt, aki egyedül járt. Akinek hamar megtelt a tarisznyája hazaszaladt kiürítette és ment tovább. Húsvétkor a versmondás járta. Akárhányad magával jött valaki verset mondani kellett. Egyenként sorba állva mondták el a fiuk. Aki belesült vagy nem mondott verset nem kapott semmit. A beharangozástól az istentisztelet idejére szünetelt a locsolkodás. A legkezdetlegesebb locsoló vers: Én kis kertész legény vagyok, Rózsavizet hordozgatok, El akar hervadni, Meg szabad locsolni? Zölderdőbe jártam, Piros tojást láttam,.Bárány húzta rengő kocsin, Mindjárt ide szálltam, Nesze hát rózsavíz, Gyöngyöm, gyöngy virágom, Hol a tojás, piros tojás, Tarisznyámba várom. Ez már magasabb szintű locsoló vers: Ma van húsvét napja, Második hajnala, Melyen locsolódni indul az ifjak tábora. .Keljetek fel, lányok,a paplanos ágyból, adjátok a tojást a cifra kosárból, Mert ha nem adjátok, Vízi puskám készen, reátok bocsájtom. Szívemből kívánom. változat:.Mert ha nem adjátok, Licskes, lucskos facsaró víz lesz a ruhátok. .Kellemes húsvéti ünnepet kívánok. A vicces versikék, mondókák is szokásban voltak. pl. ha nem adnak tojásokat, lefosom a padlásukat. .A locsolkodási szokások megváltoztak, de még ma is tartják ezt a szokást. A változás a hímes helyett csoki tojás, a szagosvíz helyet kölni, de a többi szokás még fellelhető, sőt a vendéglátás bővült, sok helyen, gazdagon terített asztallal várják a locsolódókat. Az asztalon természetesen megtalálhatóak a tojás, a sonka, a sárgatúró.


tovább...















vertical menu css by Css3Menu.com