css buttons by Css3Menu.com


  
 















Zajcsapás, zajkeltés, lármázás

Kartikus, ill. gonoszüző rítus (gonoszűzés,  katartikus rítusok). A naptári ünnepek, valamint az  átmeneti rítusok gyakori tartozéka, gyakran elhomályosult céllal, ill. magyarázatokkal. Többnyire nem önállóan, hanem más szokáscselekmények kísérőjeként nyilvánul meg. A kongózás  karácsonykor,  szilveszterkor és → újévkor szokásos, néhol  pünkösdkor is. Egyes helyeken gulyafordítás kapcsolódott hozzá: pásztorok, béresek, legények, gyermekek zajongtak ostort pattogtattak, kolompoltak, kürtöltek, amíg a jószágok fel nem ébredtek és másik oldalukra fordulva biztosították a következő év termékenységét. A zajkeltés ez esetben egyrészt a gonosz távoltartására irányul, másrészt a következő év állatszaporulatát biztosító  termékenységvarázslás. Farsangkor, főként húshagyókor szokás országszerte a lányok szűzgulyába hajtása, kikolompolása ( vénlánycsúfolás): a kongózás és gulyafordítás tréfás vénlány és vénlegény csúfolássá alakulásával. A civakodó házaspárokat kigúnyoló, megszégyenítő zángózás ( közvélemény-büntetés) szokását is zajkeltés kíséri. A húsvéti ünnepkörben bibliai esemény megjelenítésében, emlékeztetőjében kerül sor zajkeltésre Pilátus- vagy Judás-verés alkalmával ( Pilátus-égetés). Az emberi élet fordulóin eredetileg gonoszűző zajcsapás a bakfazékdobás és változatai. Keresztelőkor pl. az ablak alatt porral telt csuprot, bakfazekat dobnak a gyermekek. Egyes helyeken a keresztelői lakoma közben vagdosnak az ajtóhoz rossz cserépfazekakat, nehogy süket legyen a gyerek. A cserépdarabok, de az edény, hamu, por vagy gabona stb. tartalma is a jókívánságok sokaságát jelképezheti. Hasonló célzattal az esküvői menet (menyasszonyvitel) indulásakor a szekérhez cserépedényt dobnak és lövöldöznek. A vacsora alkalmával is földhöz vágnak egy rossz fazekat. A bakfazék dobás is ismeretes vénlánycsúfoló szokásként is.  Névnapozáskor a köszöntők jókívánságát jelképezi a bakfazékdobás. A halott kivitelénél is a gonosz távoltartására vagy a lélek riasztására zajt csapnak cserépfazékkal, ajtó becsapásával stb.  Virrasztáskor egyes helyeken csörgőpálcával ébresztgették az elalvókat. Eredetileg talán ez is gonosz távoltartó zajkeltés volt. Egyéb alkalmakkor  féregűzéssel is kapcsolatos a zajkeltés: pl. Nagyszombaton bográcsot vernek, „kígyók, békák szaladjatok!” szöveggel,  amikor először szólal meg a harang. A jószág első legeltetésekor (Szent György napja) puskát ropogtatnak, s ezzel képletesen megölik a farkast és egyúttal biztosítják a jószág egybemaradását. A zajkeltés, mint ünnepi szokásoktól független, önálló  mágikus eljárás az eredeti, rontást távoltartó, gonoszűző céllal szórványosan fellelhető Európa-szerte. A nálunk ismert eljárások közül legelterjedtebb a vihart, ill. jégfelhőt eloszlató harangozás, továbbá a féregűzés zajkeltéssel egybekötött módszerei.
Katartikus, ill. gonoszűző rítus (gonoszűzés,  katartikus rítusok). A naptári ünnepek, valamint az  átmeneti rítusok gyakori tartozéka, gyakran elhomályosult céllal, ill. magyarázatokkal. Többnyire nem önállóan, hanem más szokáscselekmények kísérőjeként nyilvánul meg. A kongózás  karácsonykor,  szilveszterkor és → újévkor szokásos, néhol  pünkösdkor is. Egyes helyeken gulyafordítás kapcsolódott hozzá: pásztorok, béresek, legények, gyermekek zajongtak ostort pattogtattak, kolompoltak, kürtöltek, amíg a jószágok fel nem ébredtek és másik oldalukra fordulva biztosították a következő év termékenységét.


tovább...















vertical menu css by Css3Menu.com