css buttons
by Css3Menu.com
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Bekerítés
A magyar népi hitvilág egyik
alapvető mágikus eljárása, de ritkán fordult elő önállóan, inkább
más eljárásokkal összefonódva jelentkezett. Az eredeti elgondolás
feltehetően az, hogy valamit el kell zárni a rontás veszélye elől; vagy
éppen ellenkezőleg: a rontó lényt kell bezárni, hogy ne fejthesse ki
hatását. Ez a régi hit a bekerítés sokféle változatát hozta létre
Európa-szerte, amelyek azonban ma már általában csak hiedelemtartalom
nélküli, hatásfokozó kísérő elemek, ill. ünnepi rítusok részei. Fő
alkalmazási területei a népi hitvilágban: a háznak és lakóinak, az
állatállománynak és istállónak a védelme rontástól, boszorkánytól. (Pl.
sok helyütt Szent György napján vagy tehénellés alkalmával körülszórták
az istállót kásával, mákkal; e napon vagy pünkösdkor, Lucakor
körülfüstölték.) Vetés óvása rontástól vagy madaraktól (pl. a kender-
és kölestáblát bevetés után néhol meztelenül körülfutották.) A féregűző
eljárások több változatában szerepelt a ház körülfutása, körüljárása
gyakran zajkeltéssel együttesen), a tűzvész elhárítása céljából pedig
néhol meztelenül vagy kézbe vett kenyérrel futották körül a házat. A
bűvös kör húzása leginkább a boszorkányság tanulásához, ill. a
boszorkány felismeréséhez kapcsolódott: mindkettő inkább hiedelemmondai
motívum. A bekerítés mindezeken kívül gyakori tartozéka volt a szerelmi
és haláljósló eljárásoknak. A gyógyászatban alkalmazott kerekítés is.
igen elterjedt volt. Főleg a ráolvasás, vagy más gyógymód kísérőjeként.
leginkább a bőr felületén jelentkező, látható bajok esetében. A
gyógyító személy mutatóujjával kerítette körül (gyakran háromszor) a
beteg helyet (árpa, kelés, szemölcs, tyúkszem stb.). Szórványosabb a
körülfüstölés (szemverés, tehén betegségei stb.) és a körüljárás (pl.
nehezen szülő nőt a férje, farzsábás beteget a gyógyító járta körül
háromszor
Daganat, kelés kerítése tojással (1940. Dercen, v. Bereg m.)
tovább...
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
vertical menu css
by Css3Menu.com
|