css buttons
by Css3Menu.com
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Fafaragás
A népművészetben szorosabb
értelemben a domború faragással (lapos, magas és mélyített dombormű,
mélyített alapú domborítás nélkül), ékrovással díszített és a
körplasztikaként kiformált fatárgyakat soroljuk ide. Szélesebb
értelemben ide vonhatók a vésett díszítéssel,
karcolt díszítéssel, berakással, intarziával, áttört
faragással, beveréssel, beégetéssel, esztergált
díszítéssel készült, ill. kialakított fatárgyak is. E technikákat
kiegészítheti pácolás és füstölés, ami a tartósítás mellett a színezést
is szolgálja, továbbá választóvízzel való színezés, esetleg alapozás
nélküli festés. A fafaragás emlékanyaga felosztható tárgykategóriák
szerint, ezek többé-kevésbé összevágnak a készítők szerint elkülönülő
csoportokkal. A fafaragás mindig férfiak tevékenysége, parasztembereké,
pásztoroké, paraszti specialistáké, háziiparosoké, mesterembereké. A
fafaragás legnagyobb méretű, monumentális emlékei épületekhez
kapcsolódnak, kapufélfák, kiskapuk és befedett, íves nagykapuk, ún.
székelykapuk (fedeles kapu), kútágasok csillagosra, tulipánosra
kifaragott gombjai, mestergerendák, tornácoszlopok (esetleg
esztergályozva), tornácok fából faragott, áttörten fűrészelt ívei és
mellvédjei, áttöréssel díszített deszka házoromzatok (vértelkek),
áttört nyári ajtók (verőcék), ajtó- és ablakkeretek, ablakrácsok,
fazárak stb. tartoznak ide. Ezek ácsok, falusi asztalosok, és mellettük
nagyrészt specialista parasztemberek (pl. székely kapufaragók) munkái.
Általában falusi specialisták faragják ref. vidékeken a temetői
fejfákat, r. k. területeken a sírkereszteket. Az utóbbiak lehetnek
három m magasak, zsindelytetővel, fából faragott corpusszal, mint Csík
és Kászon egyes községeiben, vagy mozgalmas barokkos körvonalúak és
plasztikus díszűek, mint a Karancsságban. Az út menti, határbeli
keresztek, oldalukon gyakran Krisztus szenvedésének domborúan faragott
szerszámaival, szőlő-, virágornamentikával viszont általában iskolázott
mesterségbeli tudásról tanúskodnak. – Faragott (vésett, karcolt stb.)
díszítés kerülhetett a paraszti gazdaságok, háztartások sokféle
szerszámára, edényére, használati eszközére. Így a járomra, a
szekérrúd fejére, oldalára, a saroglyára, a faragószék fejére (mely
formázhat emberfejet, kosfejet), a gereblye, a kasza, az ostor és más
szerszámok nyelére, jószágterelő és görbe pásztorbotokra,
tokmányra, kapatisztítóra. A szerszámokat árúsító háziiparosok és
mesterek az egyszerűek mellett készítettek díszített példányokat is, az
utóbbiakat főként fiatalok számára vásárolták. Legények, fiatalemberek
faragták ki általában saját munkaeszközüket. Különösen sok fafaragással
díszített tárgyat találunk a női munkák körében: csigacsinálókat,
mosósulykokat, mángorlókat, orsókarikákat, guzsalyszegeket,
vetélőket, vászonfeszítőket, sőt fafaragás és berakás díszítheti az
egész szövőszéket. Legtöbbjük kedveskedésnek, szerelmi ajándéknak
készült, legény, illetve a legény családja adta a kiválasztott
leánynak, fiatal férj feleségének, keresztszülő vagy rokon fiatalabb
hozzátartozónak – ezért díszesek. Sok darabon bevésett dedikáció mondja
el, ki kinek adta ajándékba, minő érzelmekkel. Az apró kézbeli
eszközöknek, tároló- és mérőedényeknek, kisbútoroknak egy további
csoportja is kaphatott díszítést fafaragással: borotvatokok és
tolltartók, tarisznyába, asztalra, falra való sótartók, kanalasok
( kanáltartó), fakanalak, dió- és mogyorótörők, fali és asztali
tükrök,falitükör , álló- és függő gyertyatartók, virágtámasztó létrák,
képkeretek, fogasok és tékák, palackosok, tányérosok, faedények (véka,
légely, kártya, famozsár) és gyalogszékek, egyetlen fából
kifaragott ülőlappal és támlával (Alföld) vagy fölnyitható fedéllel,
fiókkal mint a kalotaszegi fonó és varró kisszékek. Az utóbbiakra
szintén azért került gazdag fafaragás, mert szerelmi ajándékok voltak.
Más eszközök ünnepi szokások, szerepek kellékei és ezért faragottak:
pl. a bíróbot, mancsozó bot, strázsabot, vőfélybot, a vőfélyfokos.
Az említett tárgyféleségek némelyikéből minden nagytájról
ismertek nagyobb vagy kisebb számban faragással díszített példányok (a
túlnyomó többségben levő diszítetlenek mellett), így tokmányból,
szerszámnyelekből, mosósulykokból, mángorlókból. Más tárgyféleségek
díszítése körülhatárolt területekre szorítkozik, pl. a kapatisztítóké
Kalotaszegre, a csigacsinálóké az Alföldre, különösen Debrecenre és
környékére. A paraszti használati tárgyaknak fafaragásal való díszítése
megtalálható az egész magyar nyelvterületen, bár intenzitása sokfelé
gyenge, másutt kimagaslóan nagy, mint Kalotaszegen. A paraszti, ill.
specialista faragó öntudatáról tanúskodik a 18. sz. óta fennmaradt
számos, a készítő nevét megörökítő felirat. A faragott holmi értékét,
megbecsülését mutatja, hogy az Alföldön egy szépen faragott
borotvatokért választási malacot adtak, egy cifra rühzsírtartóért jó
bárányt. A paraszti faragógyakorlatból a 19. sz. elejétől egy sajátos
pásztori ág, a pásztorművészet különült el. Jellegükben az előbbiektől
igen különböznek a tanult céhes mesteremberek fafaragásai. A fával
dolgozó mesterek, így a pintérek domború faragással, véséssel,
beveréssel, vésőnyomokkal díszítették szerszámaikat, főként a gyalukat.
Domború faragás, figurális, vallásos témájú ábrázolás kerülhetett
hordófenekekre. Különösen régies motívumkincset őriztek meg a nyerges
mesterek, a fanyergek díszítésében. A mesterember-faragások körébe
tartoznak még a mézeskalácsosok negatívan faragott, gyakran figurális
ütőfái, a kékfestők fából faragott nyomódúcai, a molnárok domború
faragással díszített berendezései (pl. kőpad-elők Kiskunfélegyházáról),
a fából faragott céhbehívó táblák, cégérek. Formai jegyeik alapján
közel állnak ehhez a csoporthoz az asztaloskészítette faragott bútorok,
különösen a régebbiek (pl. a komáromi ládák komáromi bútor) és
általában a faragott keményfa bútorok, bár ezek közt találhatóak
parasztemberek, paraszti specialisták munkái (pl. dunántúli faragott
széktámlák). A mesteremberi faragó tradiciókhoz kapcsolhatók részben a
fából faragott útszéli keresztek és házak oromfülkéibe, a parádés szoba
szent sarkába helyezett Madonna és szent szobrok, feszületek.
Kiskunfélegyházán például, ahonnan több fából faragott Mária-szobor,
„kiskun Madonna” ismeretes. Tudunk olyan faragó molnárról, aki háza
oromzatára Madonna-szobrot faragott. A vallásos szobrocskáknak egy
jelentős részét azonban a magyar nyelvterületen kívül eső
búcsújáróhelyek (Máriazell, Sasvár) tömeges termeléséből hozták haza
búcsúsok. Nem mesterek, hanem háziiparosok munkái voltak országszerte
az ácsolt ládák, ezekre vésett geometrikus dísz került. A magyar népi
fafaragás diszítmény- és formakincsében megkülönböztethetők: az elemi,
egyszerű díszítések: vésőnyom-sorok, hornyolások, bevésett, bemetszett
vonalak, fűrészfogsorok, felületkitöltő, ék alakú bemetszések stb. Ezek
kiegészítik, keretezik az egyéb díszítményeket, de önállóan is
szerepelnek épületelemeken, paraszti használati tárgyakon. A
geometrikus díszítésnek ékrovással, véséssel uralkodó szerepe van a
paraszti faragásban (mestergerandák, kapufélfák, borotvatokok,
orsónehezékek stb.) és az ácsolt ládákon. Plasztikusan, térben jelennek
meg a geometrikus formák egyes fejfák, guzsalyszárak, guzsalyszegek,
egyenes lapokkal határolt csillag, hasáb stb. alakú elemeiben. –
A növényi ornamentika igen különböző változatai is előfordulnak a
fafaragáson, kezdve a geometrikus főmotívumok mellett alárendelt
szerepben jelentkező vésett ágaktól, virágoktól (pl. kalotaszegi
mosósulykokon, régi dunántúli mángorlókon) a székelykapuk vagy komáromi
ládák kimódolt virágmintáiig. Igen változatos és hajlékony növényi
ornamentika – virágtövek, szabadon kanyargó indák, fák ábrázolásai stb.
– találhatók a pásztorművészetben. Későiek és a 19. sz. polgári
ízlésével rokonok a fejfákba vésett szomorú füzek és koszorúk. A
barokk, rokokó és a klasszicizmus ornamentikájából vett kagyló,
akantuszlevél, palmetta stb. motívumok, melyeket a mesteremberek
faragásain és a hasonló jellegű paraszti munkákon találhatunk meg. A
faragott, vésett feliratok, betűk (kapuk, mestergerendák, fejfák,
dedikációk használati tárgyakon). Figurális motívum, a figurális
ábrázolás viszonylag ritka a magyar fafaragásban. A mesteremberek
munkái közt a mézeskalács ütőfákon erősen konvencionális huszár-,
csecsemő-, kakas- stb. ábrázolások vannak, a bodnárok, faragó molnárok
munkái közt vallásos témájú szobrok, domborművek (pl. hordófenék). A
paraszti faragások között néhány emberfejű faragószék, kapufélfa, fazár
és bot, sírkereszten kifűrészelt angyal, házoromra fölrakott Ádám és
Éva említhető. Voltaképp figurális ábrázoló tradíció csak a
pásztorművészetben alakult ki, ahol pásztorok, parasztemberek,
betyárok, történelmi személyiségek és szentek alakjával egyaránt
találkozunk karccal, spanyolozással, domború faragással ábrázolva. A
csanakok fülén, juhászkampókon, dudafejeken állatok, emberek
körplasztikában vannak kifaragva, s egyes pásztorok, pl. Barna János,
vallásos szobrocskákat is készítettek. – Változatossága ellenére is a
fafaragás nem olyan jelentős népművészetünk összképében és nem hagyott
hátra olyan gazdag emlékanyagot, mint Európa más vidékein, pl.
Skandináviában, a Baltikumban, Észak-Oroszországban, az Alpokban a
Pireneusokban. Nálunk hiányzik, vagy alig van képviselve a fafaragás
több ága, mint pl. a vallásos plasztika (amelynek Lengyelországbanban,
Szlovákiában igen gazdag emlékanyaga maradt fenn) vagy a famaszkok
faragása (amire a magyar nyelvterületen a boricamaszk mellett nem igen
van példa, az Alpokban azonban igen elterjedt). A geometrikus ékrovás,
vésés egész Európában elterjedt, a közös mintakincsből azonban nálunk
is sajátos helyi stílusok alakultak, némelyik (pl. Kalotaszeg) a formák
pazarló változatosságát megteremtve. A virágornamentika (a többi
népművészeti műfaj hasonló díszítményeivel együtt) inkább
Közép-Európához kapcsolódik, a román és a balkáni faragásokon jóformán
már, meg sem található. Még szorosabb a mesterember-faragások
közép-európai kapcsolódása, ezek között sajátos vonások az előképek
rusztikus-parasztos átalakításából adódnak. Az összehasonlításban
egészen sajátosnak tűnik a pásztorművészet múlt századi rövid
virágzása, mely kiugróan gazdag, változatos és összetéveszthetetlenül
magyar emlékanyagot hagyott hátra.
tovább...
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
vertical menu css
by Css3Menu.com
|