css buttons
by Css3Menu.com
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Pünkösdi királynéjárás
A kislányok
termékenységvarázslással összekötött pünkösdi köszöntője a Dunántúlon.
Elnevezései: pünkösdölés, pünkösdjárás, pünkösd-köszöntés. A játék négy
fő mozzanatból áll: 1. négy kislány vezet egy ötödiket: a legkisebbet
és legszebbet, a pünkösdi királynét (kiskirály, királykisasszony,
királynéasszony, kiskirályné, cucorka – utóbbi elnevezés Somogy és
Baranya megyében ismert), akinek a kezében kosár van rózsaszirmokkal.
2. Egy házhoz érve az udvaron vagy az ajtó előtt megállnak, a
kiskirályné feje felett kendőt feszítenek ki vagy fátyollal borítják
be. 3. Az ének közben mozdulatlan állnak vagy lassan körbejárják a
királynét. 4. Termékenységvarázsló mondóka kíséretében felemelik a
kiskirálynét. Ezenkívül még a következő mozzanatok járulhatnak a
játékmenethez: virághintés, általában a királyné kosarából; bizonyos
funkciókra elkülönült szereplők tevékenysége (adománykérés:
cigányasszony, kosaras stb., zászlóvivés: zászlótartó stb.). Ez utóbbi
a szereplők számának növekedését jelenti. A négy fő mozzanatból álló
játékmenet a Vas megyei változatokra jellemző. Az adománygyűjtés
funkciójára elkülönült szereplő megjelenése összefüggésben lehetett
azzal a folyamattal, amelynek során a termékenységvarázsló szokásból
adománykérő jellegű szokás lett. A pünkösdi királynéjárás dunántúli
változatainak nagy csoportja már nem kapcsolatos
termékenységvarázslással. Egyes Győr-Sopron megyei változatok
jellegzetes mozzanata a kiskirálynéra vonatkozó nevetési tilalom, talán
ősi avatási próbatétel emléke. Szövegében különböző eredetű és
tartalmú elemek kapcsolódtak össze. Eléggé általános kezdősora a
Dunántúlon: „Meghozta az Isten piros pünkösd napját, mi is meghordozzuk
királykisasszonykát.” Ezen kívül leggyakrabban a következő négy
szövegelem kapcsolódik hozzá:
Jácintus, jácintus, tarka tulipánus
Hintsetek virágot az isten fiának.
Nem anyámtól lettem, rózsafán termettem,
Piros pünkösd napján, hajnalban születtem.
Öreg embereknek csutora borockot,
Öreg asszonyoknak kemence kalácsot,
Ifjú legényeknek szegfűbokrétájuk,
Ifjú leányoknak rózsakoszorújuk…
Az ének végén a mondóka: „Ekkora legyen a kendtek kendere”
szövegű szerencsekívánó mondóka kíséretében emelik magasra a
kiskirálynét. Kapcsolódhatnak még hozzá adománykérő formulák és főként
gyermekjátékdalok. A pünkösdi királynéjárás dalainak másik nagy
csoportját egyházi énekek alkotják. Legfontosabb: „A pünkösdnek jeles
napján, szentlélek isten küldötte…” Ez már az 1675-ös Canthus
Catholiciben is „régi ének” jelzéssel szerepel. A pünkösdi
királynéjárás egyes változataiban csak az egyházi ének szerepel, míg
másokban kiegészül az adománykérő formulával, búcsúzó verssel, de ez a
játék menetén mit sem változtat.
Pünkösdi királynéjárás menete a község utcáján (Vitnyéd, Győr-Sopron m., 1970)
A felkeresett ház udvarán a pünkösdölők körülállják a királynét (Nemesládony, Vas m., 1952)
Pünkösdi királynéjárás (Vitnyéd, Győr-Sopron m., 1938)
Rózsaszirmokat szórnak a pünkösdi királyné fejére (Vitnyéd, Győr-Sopron m., 1970)
tovább...
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
vertical menu css
by Css3Menu.com
|