Zöldághordás
A magyar népszokásban, mint a
természet megújulásának jelképe kapott nagy szerepet.
Termékenységvarázsló termékenységvarázslás és rontáselhárító rontás
elhárítása szerepe volt az emberi élet egyes szakaszaiban, naptári
ünnepek alkalmával, jelesnapi és gazdasági szokásokban, valamint a
néphit mágikus eljárásaiban. Felhasználásának módjai: kisebb ágakkal
kerítés, kapu, ablak, templom stb. feldíszítése; zöld ág beletűzése a
termőföldbe, trágyába; egy időre adott helyen felállított zöld ág
pl. májusfa; feldíszített zöld ág, amelyet hordoznak is, de adott
helyre viszik életfa; zöld ággal való énekes, táncos
felvonulás zöldághordás; zöld ággal való házról házra járás és
zöld ágadás valamilyen célzattal villőzés, aprószentek-hordás. A
zöldágazás célja különböző: az ajtóra, ablakokra helyezett zöld ág
általában gonosz, boszorkányűző; a földbe, trágyába helyezett zöld ág a
rovarok, kártevők elhárítására szolgál; májusfa, hajnalfa stb.
termékenységvarázsló, gonoszűző. Készítése és lebontása egyszersmind
szórakozási alkalom is; az életfa célja ugyancsak termékenységvarázslás
az új pár számára. A zöldághordás, villőzés télkiűző, nyárhívogató
felvonulás. A pásztorok vesszőhordásának, valamint a villőzésnek a
célja a termékenység átvitele az emberre vagy jószágra. A zöld ág
készítéséhez a helynek és célnak megfelelőt használják. A zöld ág
leggyakrabban nyírfagally. Hasonló szerepe lehetett bizonyos
egyházi szentelményeknek is. A virágvasárnapi
barkaszentelés ceremóniája és a tavaszi zöldághordás, nyárhívogatás
kölcsönhatást gyakorolhatott egymásra. A fentivel azonos jellegű az
úrnapi zöld ág-díszítmények felhasználása. A zöld ággal való díszítés,
gonoszelhárítás fő napjai: Szent György napja, húsvét,
pünkösd. A zöld ág trágyába, termőföldbe tűzésének időpontjai:
József napja, úrnapja stb. zöld ággal díszítik a lakodalmas
házat, is, valamint építkezés alkalmával az új házat.
tovább...
|