Hagyomány
Egyes területeken úgy hiszik a
Márton-napi jeges eső korai tavaszt jelent. A néphit szerint a
Márton-napi eső nem jelent jót, mert utána rendszerint fagy, majd
szárazság következik. Néhol tartják a szokást, miszerint Márton hetében
sem mosni, sem szárogatni nem szabad, mert különben marhavész lesz. A
liba húsából szokás volt küldeni a papnak is, mégpedig az állat hátsó
részéből. Innen ered „püspökfalat” szavunk is. Magyar hiedelem, hogy
aki Márton éjszakáján álmodik, boldog lesz. Viszont aki spicces lesz a
bortól Márton-napján, az a következő évben megmenekül a gyomorfájástól
és a fejfájástól. Aki ezen a napon csak répát eszik, ágyba vizelő lesz.
A pásztorok ilyenkor egy csomó vesszőt adtak ajándékba azoknak a
gazdáknak, akiknek a barmai kijárnak a legelőre, a csordába. Ez a
nyaláb vessző volt a Szent Márton vesszeje. Márton vesszeje. Márton
vesszeje többágú volt, s úgy tartották, ahány ága van, annyit malacozik
a disznó. Tavasszal pedig ezzel a vesszővel hajtották ki az állatokat.
tovább...
|