Kócslyuk

Levesek

Árvagulyásleves
Egy evőkanál zsírban egy közepes nagyságú hagymát üvegesre párolnak. Késhegynyi pirospaprikát adnak hozzá. Négyliternyi leveshez két sárgarépát és egy petrezselymet vagdosnak fel karikára. A hagymás zsírt és a zöldséget kevés só és víz hozzáadásával fedő alatt párolják. Amikor mindezek együtt megpuhultak, az egészet forró vízbe öntik. Hozzáadnak még két – három kockára vágott krumplit. Aztán két tojásból galuskát – azaz nokedlit – készítenek, és beleszaggatják a fövő levesbe. Tetszés szerint sózzák. A nokedli pedig úgy készül, hogy két tojáshoz csipetnyi sót adnak, két evőkanál vizet, és annyi lisztet, hogy a tészta kavarható legyen. A tésztát akkor kell beleszaggatni, amikor a krumpli félig már megfőtt. Ez a leves maga sem rossz, de igazán a neve gyönyörű. Az árvasága a pontos, a minősítő és a megható. Mint maga az igazi árvaság.

Becsinált leves
Ehhez többféle hús is jó volt. Csirke, galamb és mindenféle aprólék, vagy esetleg borjúhús. Másfél liter vízhez – négy főre – két csirke aprólékát kell számítani. Vagy annak megfelelően más húst. Ha a hús jó puhára főtt, akkor apró kockákra vágott sárgarépát, petrezselymet, karalábét adnak hozzá. És egy egész zöldpaprikát. Két kanál lisztből, egy kis kanál zsírból világos rántást kell pirítani. Ezt a leveshez keverik, majd grízgaluskát készítenek hozzá. Egy egész tojásból habot vernek, hozzáadva egy babszemnyi szódabikarbónát és egy csipet sót. Aztán grízt csorgatnak bele, de nem sokat, mert akkor nagyon kemény lesz a galuska. A könnyűre készült tésztát kanállal vágódeszkáról vagy a tányérból beleszaggatják a fövő levesbe. Ha a galuska átfőtt, kész a becsinált leves. A galuska nem csak akkor ehetetlen, ha kemény, de rossz akkor is, ha túl lágyra hagyják, mert ilyenkor szétfő, olyan lesz tőle a leves, mint a krumplis moslék.
Birsalma leves
Ha anyám felment a padlásra birsalmáért, akkor már nemcsak egyet – kettőt hozott, amennyi a káposztába kellett, hanem hozott egy köténnyel. Abból aztán már futotta levesre is. Nekünk birsalmából is annyi termett, hogy sokszor adtunk ingyen is annak, aki szerette. A birsalma nyersen, gyümölcsként fogyasztva szinte ehetetlen.. Elvásik tőle az ember foga, sokszor kikezdte az ínyünket. De azért időről időre megettük a nyers birsalmát is. Sokáig eláll, november végére már egy kis íze is van. A meghámozott birsalmát gerezdekre kell vágni. Négy – öt almát egy liter vízben addig kell főzni, míg jó puha nem lesz. Cukrot és sót – egy keveset – is kell beletenni. Két deci tejfölből, egy tetés kanál lisztből készül hozzá a habarás. Ezt a fövő levesbe kell önteni. A birsalmaleves mindenkoron friss birsalmából készült. Aki nagyon szerette a birsalmát, az befőttnek is eltett belőle. Mi ennyire nem rajongunk érte. A birsalma szinte vad gyümölcsként termett a faluba, egyik – másik portán akkora birsalmabokrok nőttek, hogy szedéskor elég volt közéjük menni. Néha nekiálltunk, és baltával ritkítottuk meg a bokrokat. Még rágondolni is rossz, ha csak ez lett volna ebédre, vacsorára. A birsalmaleves nem olyan, mint a habart paszuly vagy a paradicsomos káposzta. Ahhoz feltétlen enni kellett még valamit. Írni is kell hozzá valami ennivalót.

Galambleves
Két fiatal galambból – de fiatal legyen! – négy személyre készülhet leves. A megtisztított szárnyasokat négyfelé vágják, két liter vízben odateszik főzni. Zöldséget adnak hozzá, sóval, borssal, csípős paprikával kell ízesíteni. Vékony cérnametélttel a legjobb. Öreg galambbal el sem érdemes kezdeni, mert annak a húsa rágós, gúzsos, időtlen időkig kell főzni, közben meg a hús lila színű lesz.

Gombaleves
Vagy frissen szedett gombából, vagy aszalt gombából főzték. Ősszel, eső után a majtisi legelőkön rengeteg gomba termett. A fél falu járt szedni, mindenki ismerte, melyik az ehető, melyik mérges. A megtisztított gombát apróra kell vágni, zsíron megpirítani, két – három kockára vágott sárgarépát, petrezselymet hozzá. Ezeket is puhára párolták. Amikor a víz elpárolgott, tehát a gomba és a zöldségek zsírjára pirult, egy – két kanál lisztet szórtak hozzá, és felengedték másfél liternyi vízzel. A sűrítéshez három – négy kanál tejfelt használtak. Nekünk a gombát mindig Jánosné hozta a házhoz. Ő pásztorasszony volt, egész nap kint a legelőkön annyi gombát szedett, hogy alig bírta hazahordani. Egy nagy kosár gombáért kapott egy fejés tejet vagy egy jó szelet szalonnát. Még egy leves, ha már belelendültünk a levesek leírásába. Karalábé ilyenkor ősz elején már volt bőven, ha anyám jó zsíros rántással csinálta, tett bele borsot bőven, a sokféle – fajta leves között egyszer – kétszer elment ez is.

Gulyásleves
Elképzelhető, egy ilyen alkalommal mekkora fazék gulyáslevest főzött anyám, ha jutott belőle a szöszcsináló asszonyoknak rogyásig, meg az egész családnak is. Az itt leírt adag ötszörösét is odatette főni olykor. Ez az étel ártalmára sose volt, mert különösen a húsból főtt étel mindig akkor a legjobb, ha minél nagyobb adag készül belőle. Egy kiló friss disznóhúst, lehetőség porcogósat kockára kell vágni. Fazékba teszi, öntenek rá négy liter vizet. Mikor az felfőtt, hozzáadnak három közepes nagyságú sárgarépát, egy petrezselymet, egy karalábét, melyet lapos szeletekre vágnak fel. Pár szem bors, néhány szem köménymag, só, édes és csípős őrölt paprika is kell hozzá. Valamint legalább öt fej vöröshagyma. Amikor már minden majdnem puhára főtt, két krumplit kockára vágnak, és beleteszik a levesbe. Egy tojást elkevernek három – négy kanál liszttel, és tésztát galuskaszaggatóval beleszaggatják a forrásban lévő levesbe. Amikor már a tészta is megfőtt, kész a gulyás. Ám hiába húsétel a gulyásleves, a szöszcsináló asszonyok ebédjét még nem lehetett elintézni ezzel. Kaptak utána valamilyen süteményt vagy főtt tésztát is. Elvártak a gulyás után még egy jó tejfeles csirkepaprikást, és azután már jöhetett a sült tészta. Vagy megtette a rántott csirke is, zsíros krumplival, uborkasalátával, netán ecetes paprikával, paradicsommal vegyesen összevágva.

Habart krumplileves
Ezt anyám nem főzött sokszor, de néhány majtisi gazdasszony igen. Főleg pedig azok, akik nem is voltak gazdasszonyok. Gazdasszonyok lettek volna, de nem volt miben. Ahogy a mondás járta: Gazdálkodik, mint Gombos, egy falat kenyér nélkül. A habart krumplileves is szegénységi bizonyítvány. A szegénységi bizonyítványt a szolgabíróságon adták. Vagy a körjegyző… Aki adta, az nem evett habart krumplilevest soha! Aki kapta, olykor még früstökre is. Ezen lehetett délig akácfatuskót kiszedni a földből… Harmadába – felibe. Délre még az inuk is reszketett az embereknek egy habart krumplileves – reggeli után. Összeszámoltuk anyámmal, hány családnál járt reggelire a krumplileves a mi utcánkban hajdan. Több mint felinél. Mi csak változatosságból ettük, ha már eltelt a család hússal. Két liter vízbe, ha felfőtt, öt – hat krumplit tettek, meghámozva, karikára vágva. Egy csokor petrezselyemlevél is kell hozzá – reménységnek, vigasztalásul! A habarás a krumplileveshez két kanál lisztből,, egy liter tejből készült. Ezt a leveshez öntve felfőzték, majd egy kevés ecetet is adtak hozzá. Hálistennek ma már Majtison se reggelizik a habart krumplilevest senki. Egy étel felemlegetésnél csak belemar az emberbe a szegénység emléke! Még akkor is, ha csak látta ezt a szegénységet! Még akkor is, ha önmagának nem volt benne része.

Habart lucskos káposzta
Egy rántott étel után had jöjjön egy habart. Ezzel lehetett a háztól bennünket elvadítani leginkább. Így hát anyám nem is főzte gyakran. De olykor mégis azért, hogy szokjunk meg mindent. Ez az étel talán még rántott zöldbablevesnél is olcsóbb. Hisz káposzta is annyi volt a ház körül, hogy sokszor oda aprítottuk a tehénnek. Egy kiló káposztát jó széles laskára felvágnak. Beledobják négy liter fövő vízbe, és megsózzák. Habarást készítenek hozzá, ez négy kanál lisztből, egy tojásból, három deci tejből áll. A habarás után a lucskos káposztát egy liter édes tejet öntenek, és ha valaki szükségesnek érzi, cseppent hozzá egy kis ecetet is.
Habart szemes paszuly
Majdnem minden pénteken ezt főzött anyám. De annyit, hogy vacsorára is jusson belőle mindenkinek legalább két tányérral. Hat személyre számolva, fél liter egyfajtájú száraz bab kell hozzá. Ezt három liter vízben teszik oda főni. Mikor félig megfőtt, akkor kell megsózni. Ha a bab már teljesen puha, két evőkanál ecetet öntenek hozzá. Aztán behabarják. Három jó kanál lisztet, egy tojást, négy deci tejfelt használnak fel a habaráshoz. Ha ezt a levesbe öntötték, adnak még másfél liter tejet is. Amíg fel nem főtt, állandóan kavarni kell. Ebbe is szoktak egy kis csokor petrezselyemzöldet tenni, de nem felaprítva, hanem egybekötve. Sőt anyám még egy sárgarépát is tett a habart paszulyba. Nyár vége felé úgy főzte, hogy a zöldbab érettjét kifejtette, és tett hozzá gyenge csöves paszulyt is. A félig érett szemekből meg a csöves zöldbabból jobb a leves, mint ha csak száraz paszulyból főznék.

Habart zöldpaszuly
Ha a húsételek között első a birkapaprikás meg a töltött káposzta, a levesek közt a halászlé és a tyúkhúsleves, akkor a főzelékfélékből készült habart ételek között csak a zöldpaszulyt sorolhatom az első helyre. Ettől finomabb, ízletesebb étel nincs. Ezt Majtison minden háziasszony remekül tudta főzni! Ettünk is belőle annyit, hogy az sok volt. Egy jó adag ételhez másfél kiló finom, gyenge vajbab szükséges. Ezt megtisztítva, a végeit lecsonkolva, a hosszabbakat kettétörve öt liter vízbe főni teszik, miután a víz egy részével leforrázták. Négy-öt szál csomóba kötött petrezselyemzöldet tesznek a levesbe. Mikor a paszuly félig megfőtt, megsózzák. Ha pedig teljesen megfőtt, felecetezik. Ezután behabarják. Ahány liter a leves, annyi evőkanál lisztből, egy tojásból és egy fél liter tejfölből készül a habarás. Ezeket jól elkeverik, simára. Hozzáadnak még egy fél liter édes tejet. Ezt lassú, folyamatos kavarás közben öntik a paszulyra. Ha felfőtt, máris kész. Aki finomat akar enni, az főzzön magának vagy rendeljen ebédre – nyáron – habart paszulylevest. Hidegen finom igazán.

Halászlé
A hal könnyű étel, legalább két fogás kell belőle. A halászlé és a rántott hal – remekül kiegészítik egymást. Jó halászlé csak bográcsban fő. A bogrács alját és az oldalát meg kell kenni zsírral. Karikára vágott hagymát raknak a bogrács aljára, majd néhány szelet zöldpaprikát és paradicsomot. Ezután a már egy ideje sóban álló halszeleteket teszik oda, majd a tejet, uszonyt és a belsőségeket. Erre piros paprikát hintenek. Aztán megint egy sor hagyma következik, paradicsom, paprika – zöld és csípős – és egy kevés törött bors. Erre is halszeleteket pakolnak, utána megint hagyma és a fűszerek. Amikor mindent odatettek, színültig öntik a bográcsot vízzel, és tüzet gyújtanak alá. Kavargatni nem szabad, csak olykor fordítani kell a bográcson. Jó ideig, igen gyenge tűzön főzik. Azt, hogy a halászlé megfőtt, onnan tudjuk, hogy ha két ujjunkat a gőz fölé tesszük, összetapadnak. Néhány helyen a halászléhez úgynevezett alaplét is készítenek, de Szatmárban nem. Viszont igen fontos, hogy minél többféle hal kerüljön a bográcsba. Azt mondják, a halászlé csak akkor igazi, ha abban a vízben fő a hal, amelyikből kifogták. Ezt el is hiszem, mert akkor tiszta kell legyen a víz. Jóízű halászlét szennyezett vizekből ki fogott halból nem lehet főzni.

Húsleves
Legjobb vegyes húsból. Minél többféle hús van a levesben, az annál jobb. A húslevesnek különböző titkai vannak. Az első az, hogy csak nagyon gyenge tűzön szabad főzni. Éppen csak, hogy fövögessen a leves. A második, hogy főzés közben a leves habját le kell szedni! Továbbá ha aprómarhahús is van a levesben, akkor a tüdőt nem szabad beletenni, mert attól zavaros lesz! Az igazi, szép, arany tiszta húsleves egyik legfontosabb fűszere a sáfrány. Ettől lesz sárga, csillogó-ragyogó. Nagyanyám mindig vetett sáfrányt a konyhakertjébe, a húslevesből ezt sose hagyta ki! Anyám s két napra legalább tíz liter levest főzött. Volt egy nagy, piros zománcozott fazekunk, nagy ünnepekre ezt tette oda. Egy liba, vagy két kacsa aprólékját, aztán legalább két kiló csontos sertéshúst. Ha került karácsonykor marhahús a házhoz, akkor abból ugyanúgy kellett válogatni, mint a sertésből, elsősorban csontos részeket, dagadós, inas húsokat, mert a száraz hús a levesben nem jó, de a bőrös, nagyon zsíros, véres, szalonnás sem! Három liter húsleveshez egy kiló vegyes hús, egy fej vereshagyma, négy szál sárgarépa, egy egész karalábé, egy zeller, két szál petrezselyem, egy meghámozott krumpli kell. Jó, ha egy-két csípős pirospaprikát is tesznek bele. Meg tíz-tizenkét szem borsot. A húst addig kell főzni, amíg kezd a csontról leválni. A leves felzöldségelése akkor történik, amikor a húslé először felfőtt. Ekkor kell sózni is! Anyám a vegyes húslevesbe háromféle tésztát tett: vagy apró, kockára vágott tésztát – apám ezt szerette a legjobban -, vagy hosszú cérnametéltet, esetleg eperlevéltésztát, amelyet derelyemetszővel vágott fel. Én ezt szerettem a legjobban! Egy jó tányér leves után jött a karácsonyi ebéd második fogása. Egy-két darab húst a levessel is megettünk, valamint a zöldségből is – sárgarépát, karalábét elsősorban, de én a levesben főtt vöröshagymát is szerettem. Aki a főtt sertéshússal nem evett tejfeles tormát, az ehette mártással és krumplival. De miféle mártásokkal? Sokfélével. Tormamártással, paradicsommártással, ribizli mártással például. De persze ha anyám már tejfeles tormát csinált, akkor nem főzött tormamártást is. Mártás nélkül karácsonyi ebéd sose volt.

Káposztás paszuly
Fél liter azonos fajta száraz paszulyt négy liter hideg vízbe főni tesznek. Hozzáadnak egy pár disznócsülköt, amelyet darabokra kell vágni. Tesznek még a vízbe bőrt vagy csontos füstölt húst is, tetszés szerint. A csülök lehet füstöletlen, de akkor a többi hús feltétlen füstölt kell legyen! Külön edényben megfőznek egy liter savanyú hordós káposztát is, a levével együtt. Mikor a paszuly és a csülökhús félig megfőtt, hozzáadják a káposztát. Ezután rántást készítenek hozzá. Egy evőkanál zsírt megolvasztva összekevernek három evőkanál liszttel. Mikor a zsír a liszttel félig összepirult, belepirítanak egy fej vöröshagymát, ezzel együtt pirítják meg. Egy késhegynyi piros paprika is kell hozzá! A rántást hideg vízzel szokták felengedni, majd felfőzik, és hozzáöntik a káposztás paszulyhoz. Egy evőkanál lisztet elkevernek két deci tejben. Ezt is hozzáadják az ételhez. A ma kifőtt nagyon jó káposztás paszuly másnap még jobb. Akkora még jobban összesűrűsödik, majdhogy megáll benne a kanál. Ezután már akármilyen szerény második fogás is megjárja. Ebből két - három tányérral – benne egy – egy öklömnyi cobák – elég volt. Ezen lehetett törzsöklöni, nagy akác – és tölgytuskókat kiszedni a földből. Füstölt bőrös húsok nélkül a káposztás paszuly megfőzésére kísérletet sem szabad tenni. A káposztás paszuly igazi téli étel volt, disznóölés előtt is főzte anyám. A csontos füstölt húst a paszulyhoz előkeríteni nem volt gond, mert az nálunk mindig kitartott újig. Nem is úgy neveztük azt, hogy hús, hanem csak hogy avas. – Tett – é a levesbe avast, szomszédasszony? Nem is tudom, anyám hogy tudta mindig olyan pontosan beosztani a levágott disznó húsát, zsírját, hogy elég legyen újig. Mert az avas húst nemcsak mi ettük, hanem a ház körül járó cigányok is. Olyan munka nem volt, amit azok avas húsért el ne végeztek volna. Vagy ha hoztak valamit a házhoz eladni, anyám a kamrában levett a gerendáról egy darab füstölt húst, megmutatta nekik. A cigányok szeme villogott, mint vadnak, ha prédálható állatot lát. Kosarat, szitát, vaslapátot mindent otthagytak, ahogy anyám kérte, csak avas húst vihessék magukkal. HA ebédre anyám kifőzte a nagy fazék káposztás paszulyt, délben, este gyorsan – hirtelen kavart még hozzá valamit. Ugyanígy másnap is. A második fogás mindig frissen készült, csakugyan percek alatt. Apám ezt éppen csak hogy megkóstolta, mégsem állt fel az asztaltól elégedetlenül.
Karalábé leves
Három liter forró vízbe egy sárgarépát, egy petrezselymet és két jókora meghámozott, kockákra vágott karalábét tesznek. Amikor felfőtt, csirke - aprólékot kell hozzáadni. Együtt főzik, míg meg nem puhul, aztán sóval ízesítik. Közben egy evőkanál zsírból, három csapott evőkanál lisztből rántást készítenek. Amikor félig megpirult a rántás, egy közepes nagyságú vöröshagymát aprítanak bele. Ezt együtt pirítják tovább, majd egy késhegynyi őrölt paprikát adnak hozzá. A rántást hideg vízzel felengedik, sűrűre főzve, átszűrve a leveshez öntik. Szoktak a karalábélevesbe két – három kanál rizset tenni. Amikor a rizs megpuhult, akkor kész a leves. Ennyi leves után már kell valami elfogadható táplálék is. Ami nem főtt… ahogy apám gyakran említette, neki ne főzzenek soha, ő azt szereti, ha sütni kell az ennivalót.
Karfiol leves
Ennek a főzéséhez se kellett nagyon elszánnia magát a gazdasszonynak. Mert a karfiol is termett mindegyik majtisi zöldségeskertben. Egy jó tál leveshez két fej karfiolt megtisztítottak, szétszedték virágaira. Két - liternyi sós vízbe feltették főni. Két sárgarépát és egy petrezselymet vágtak hozzá, megsózták, és a levesbe tették egy csirke aprólékát is. Ezután berántották a karfiolt. Egy kanál zsírból, két kanál lisztből készítettek hozzá rántást. Egy kávéskanálnyi paprikát is tettek a rántásba. Kiszedtek a karfiol levéből egy keveset, azzal felengedték, úgy öntötték a levesbe. Simára kikevert tejfölből is öntöttek hozzá egy decit. Ha nem mosták ki a karfiolvirágokat, a réseikben meghúzódó apró kis szárnyas rovarok főzés után feljöttek a leves tetejére.

Kaszásleves
Anyám ezt úgy készítette, hogy nyolc liter vízbe másfél kiló megmosott, darabokra vágott füstölt húst tett főni. Senki ne ijedjen meg a méretektől, a mennyiségtől, mert egy ilyen nagy fazék kaszásleves nem egy kis családnak, s nem reggeltől délig üldögélő embereknek készült. Két – három babérlevél is kell a levesbe. Ha a hús megfőtt, habarást készítettek hozzá. Nyolc evőkanál liszt, két tojás, egy liter tejfel simára kikeverve. Ekkor öntöttek hozzá még két liter tejet. A fövő húsléhez habarás előtt ecetet is kell adni, aszerint, hogy mennyire akarja a gazdasszony savanyúra a levest. A habarást lassú, folyamatos kavarás mellett öntik a fazékba, majd megsózzák az ételt. Ha valaki el akarja készíteni a kaszáslevest kisebb mennyiségben, akkor az itt leírt adatokat felezni, harmadolni is lehet. Nemcsak kitűnő ízű és laktató étel, de nagyon illik a munkához is. Tejes, tejfeles, savanykás, jólesik a reggeltől délig erős izzadástól szenvedő szervezetnek. A jó füstölt húsos kaszásleves után már nem kívántak újabb húsételt a kaszások. Az ilyen tartalmas leveseket leginkább a főtt tészta követte. Ebben nagy volt a változatosság, hiszen a főtt tésztát sok mindennel lehetett ízesíteni. Lekvár, túró, káposzta, mák, krumpli, dió járt hozzá. Nem panaszkodtak az emberek, ha a kaszásleves után megehettek egy nagy tetés, tányér - túrós haluskát. Nem csuszát, nem galuskát – haluskát, csakis mert ezt Szatmárban senki sem mondta másképp.

Kokas húsleves
Egy feldarabolt kakas öt – hat liter vízben főni tesznek. Mikor felfőtt a leves víz, négy nagy sárgarépát hasábokra szeletelve és két jó petrezselymet, egy fej zellert, egy nagy karalábét korongokra vágva, meg egy jókora fej vöröshagymát adnak hozzá. Néhány szem bors is kell bele. Egy édes zöldpaprikát és egy érett paradicsomot is szoktak a kokas húslevesbe tenni, sőt még egy – két meghámozott krumplit is. Ha minden jó puhára megfőtt, kicsit állni hagyják a levest, hogy ülepedjen. Akkor a lé nagy részét leszűrik a zöldségről, főtt húsról, és visszateszik főni. Ha forrásba jött, személyenként egy fél marék laskára vágott levestésztát tesznek bele. Ezzel felfőzik, majd a fazékból a zöldséget és a főtt húst – az apraját – teszik hozzá. Nagyanyám még néhány szirom sáfrányt is főzött a húslevesbe, hogy szép sárga legyen. Ebből a levesből a gépesek két – három tányérral is megettek. Ne tévesszen meg a leírás senkit, mert a tyúkhúsból is éppen olyan finom levest lehet főzni, mint a kakasból, de hát kakast vágni mégis nagyobb dolog, már ez maga hangsúlyozza az alkalom fontosságát. A nagydarab főtt húsokat vagy zöldséggel, kenyérrel ették meg a leves után, jól megsózva, vagy mártást készített hozzá anyám. El ne feledkezzek még egy fontos dologról: a „fövetlen” főtt hústól rosszabb nincs! A levesben főtt húst nagyon puhára kell főzni, mert például a baromfi szárnya, ha nincs megfőve olyan, mint a gumi, lemarni sem lehet a csontokról a húst. Ha meg jó puhára főtt, foszlik, ízes. Sokan úgy tévesztenek, hogy nem ismerik a megfőzendő baromfi korát. Azt hiszik, elég odatenni tíz órakor is, aztán délre kész. Minél öregebb a szárnyas, annál nehezebben fő meg, de annál jobb a levese. Csak nem kell tőle sajnálni az időt meg a tüzet. Anyám is egyszer odatett egy tyúkot vasárnap főni. Éppen a majtisi templomavatás napja volt, papok jöttek ebédre. De már délutáni istentiszteletre kellett volna menni, ebéd még sehol. Nem főtt meg a tyúk, nem a papoknak, az Istennek se! Micsoda szégyen volt… Anyám mentségére legyen mondva, nem tudta, hogy olyan öreg a tyúk, előző évben kotlóért cserélte.

Korpacibere
Egyvalami szól mellette. Az, hogy nagyon olcsó. De Majtison nem csak azért főzték. Különleges íze volt. Egy kiló búzakorpát három – négy liter vízzel kell forrázni. Ha ez a lé teljesen kihűlt, egy nagy szelet kenyeret rátesznek, és hagyják négy – öt napig álljon rajta. Ez alatt a korpalé megszáll, akkor pedig leszűrik és behabarják. Egy tojással, két evőkanál liszttel, vagy jó fél liter tejfellel készítik a habarást. Sót is tesznek bele. Nagyon sokan fogyasztották ezt a levest úgy is, hogy nem készül hozzá habarás. Hanem csak leszedték a korpáról a levet, lehűtötték, úgy itták – hűsítőként nyári nagy melegben -, akár a kovászos uborka levét. Attól több fantázia nem is igen volt benne.

Kökényleves
Ez pedig úgy készül, hogy jártában – keltében szed az ember úton útfélen, árokparton, erdő mentén egy csomó kökényt. Abból egy fél liter másfél liter forró vízben meg kell főzni. Amikor megfőtt, egy kevés sót és egy kevés cukrot tesznek bele. Utána következik a habarás. Ugyanúgy, mint a somciberénél.
Köménymag leves
Kanálnyi zsíron két kanál lisztből rántást készítenek. A rántást hígra kell hagyni. Amikor félig megpirult, egy csapott kávéskanál köménymagot tesznek bele, és a rántással együtt a köménymagot is jól megpirítják. Mikor barnára pirult, hideg vízzel felengedik, és beleszűrik másfél liter - forrásban lévő vízbe. Sóval ízesítik. Kockára vágott kenyeret pirítanak még hozzá, tányérba teszik, erre öntenek rá forró levest. Így eszik a köménymagos levet az urak. Majtison meg a tűzhely tetején nagy karéj kenyeret pirítanak hozzá, azt aprították bele a levesbe, hogy valami kis tartalma is legyen az ételnek. Egy jó nagy tányér köménymagos levesbe legalább két nagy karéj kenyeret aprítottunk. A köménymagos leves nemcsak étel, de gyógyszer is. A gyomorrontás utáni koplalást nálunk mindig köménymagos leves követte.
Lebbencsleves
Két tojással tésztát kell gyúrni. A meggyúrt, elnyújtott jól kiszárítják, és darabokra törik, majd kevés kis zsírin megpirítják. Három liter vízbe belefőznek három – négy krumplit. Kevés zsírban közepes nagyságú fej hagymát üvegesre párolnak. Paprikával meg színesítik. Ezt zsíros, hagymás levet rászűrik a levesre. A darabokra törött pirított tésztát beleteszik a fövő vízbe, sóval megízesítik, és addig főzik, amíg a tészta meg nem puhul.

Lencseleves
Másfél liter - forrásban lévő vízbe két kis összemarék lencsét kell tenni. Jó, ha adhat hozzá a gazdasszony egy kis avas, füstölt, csontos húst is. Ha már a lencse is meg a hús is jó puhára megfőtt, zsíros rántással kell sűríteni. Két evőkanál zsírból, két evőkanál lisztből készül a rántást, jól megpirítva. A levest sózni, ecetezni a felforralás után szokták. Ha van, egy – két kanál tejfel se árt bele

Májgaluskaleves
Húsz deka baromfi-, marha- vagy borjúmájat kézzel nagyon apróra vágva, megkaparva, fellazítva egy evőkanál zsírban kis fej reszelt hagymával megpárolnak. Ha puhára sült, ki kellett hűteni. Aztán elkeverik egy egész tojással, hogy jól összeálljon, majd áztatott zsemlemorzsát adnak hozzá. Ízesítőül sót, borsot és nagyon apróra vágott petrezselyemzöldet is tesznek bele. Nem árt egy – két kanál liszt sem. Ettől formásabbak lesznek a galuskák a kiszaggatás után. Az egybeállt galuskát szaggatótáblára öntik, és kanállal beleszaggatják a fövő levesbe. A májgaluska elsősorban húslevesbe való, de szokták készíteni zöldség – és baromfiaprólék – levesbe is. Nagyon jó, tartalmas leves, neki lehet menni vele az újesztendőnek.

Majtisi gyengesavanyó
Azért írom, hogy majtisi, mert ezt az ételt ahány vidék, ahány falu, ahány ház és gazdasszony, annyiféleképpen főzik. Apám csak egyféleképpen szerette. A disznó kitisztított veséjét, a szívét, a nyelvét és egy kevés májat apró kockára vágták. Másfél liter vízben jó puhára kell főzni. Sóval, szemes és törött borssal, babérlevéllel ízesítik. Két evőkanál lisztből, egy evőkanál zsírból világos rántást csinálnak hozzá. Kevés őrölt piros paprika is kell bele. A két deci vízzel felfőtt rántást a leveshez öntik, és azzal együtt is felfőzik. Ekkor pár kanál tejfelt kevernek el bele, és ecetet öntenek hozzá, úgy, hogy az étel jó savanyú legyen. Apám, ha ebből két – három tányérral megevett egy jó karéj kenyérrel, azt se bánta, ha nem volt más! Ha gyengesavanyó főtt, azt evett ebédre is, vacsorára is.
Meggyleves
Készítéséhez a szilva helyett meggyet használnak. Amúgy az eljárás mindenben meg egyezik az előzőével. Csak itt nem adnak a leveshez szilvalekvárt. Ha a meggy savanyú – még nem elég érett -, akkor egy kis cukrot tesznek bele.

Orjaleves
Az orjaleveshez a húsból négy személyre fél kilót számítanak. Vágáskor a sertésorját szépen kimetszik, ha kifagyasztják, be is sózzák, de csak igen enyhén. Az igazi jó orjaleves azonban sózatlan, friss húsból készül. Az orja akkor jó, ha a hús nem túlszáraz, ha kissé zsíros részeket is hagyott rajta a hentes. A csontos húst baltával vagdossák el, de nem választják szét egymástól a szeleteket. A négyszemélyes orjaleveshez két sárgarépa, egy petrezselyem, egy közepes nagyságú karalábét és egy fél zeller kell. A zellert és a karalábét karikára vágják, a többi zöldséget hosszára. Az orjalevesbe tesznek egy fej közepes nagyságú vöröshagymát is, és ha van, egy egész kis fej kelkáposzta. Ha a leves a benne levő már hússal felfőtt, akkor zöldségezik és fűszerezik. Egy cső csípős hegyes paprikával, sóval, szemes borssal. Az orjalevesbe különlegesen készült tészta kell. Ebbe mindenféle gyári tészta nem való!
Két tojásból igen keményre gyúrják a tésztát, azt nem kell elnyújtani, hanem apró kukoricaszem nagyságúra csipegetik, az ujj hegyével meggömbölyítik a gyúródeszkán, majd ha már csaknem kész a leves, kivesznek belőle egy pár kanállal, és a tészta csipeteket ebben főzik ki. Ha megfőtt a hús, és a zöldség, és kifőtt külön a csipetke is, akkor az egészet összeöntik, és az első fövés után már tálalják is. A húst vagy külön tányéron, vagy benne a levesben. Aki a szatmári orjalevest valaha is kóstolta, nem felejti el az ízét. Étteremben manapság olyan orjalevest lehet kapni, amilyet a debreceni Aranybika étterem konyháján főznek. De hol volt az a majtisi orjaleveshez! Zöldség benne alig, hús úgyszólván semmi! Panaszba is tettem egyszer, visszavitték a levest, aztán egy kis idő múlva hozták, akkor már volt az orjalevesben hús, sülve! Egy első osztályú étterem konyhájáról! Mit kaphat, mit remélhet az ember akkor egy névtelen, III. osztályú étteremben? Azt, amit olykor kapunk is. Jellegtelen ételeket, gondatlan elkészítésben, csapnivaló tálalással! Ki tudna ma az ország bármelyik pontján egy olyan éttermet mutatni, ahol a leves elfogyasztása után ott állt a tányéromon a levesben főtt disznóhús is – csontos, kövéres és sovány főtt hús -, és én ahhoz frissen elkészített tejfeles tormát rendelhetnék? Mert az orjalevesben főtt disznóhús csakis tejfeles tormával az igazi.

Paradicsomleves csipetkével
A paradicsom volt az, amiből annyit termeltünk, hogy jusson is, maradjon is. Nyáron nyersen is ettük, de anyám sok üveg paradicsomlevet is eltett télire. A paradicsomlé-főzés nagyon egyszerű dolog. Tíz-tizenöt literes fazékba rakják a megmosott, négyféle vágott paradicsomot. Egy jó óráig kell főzni, majd paradicsompasszírozón át törik. Aztán a levet féliteres-literes üvegekbe öntik, egy kis szalicilt hintenek a tetejére, lekötik. Egész télen lehet használni. Paradicsomot, paradicsomlevet, sűrítményt Majtison soha nem vett senki. Csak mostanában. A fent említett leves pedig úgy készül, hogy négy személyre mint- egy fél két kiló paradicsomot megfőznek, átpasszírozzák. Aztán két evőkanál zsírból, két evőkanál lisztből világos rántást pirítanak. Egy – két deci vízzel felengedik, beleöntik a levesbe, sózzák, cukrozzák zeller levelet is tesznek bele, és ízesítésül egy – két karikára vágott zöldpaprikát. Egy tojással tésztát gyúrnak, lecsipegetik, majd beleöntik a levesbe, és azzal főzik. Az ilyen levesbe tejfelt sose tettek, az csak paradicsomos krumpliba vagy más néven paradicsomos édességbe való.
Paradicsomos káposzta
Ezt mindnyájan szerettük. Van paradicsomos káposztafőzelék is – erről majd másutt –, most a levesbeli változatról van szó! A paradicsomos káposzta nagyszerű vacsora is – kenyérrel. Ha megevett az ember belőle két tányérral, nem is igen kívánt már egyebet. Két literforrásban lévő vízbe háromnegyed kiló, darabokra vágott káposztát tesznek. Egy kis sóval addig főzik, míg a káposzta meg nem puhul. Aztán hozzá kell adni egy liter paradicsomlevet. Ha ez a kettő együtt felfőtt, behabarják. Három evőkanál lisztből, egy tojásból, két deci tejfelből készül a habarás. Hozzáadnak még egy liter édes tejet is. Állandó kavargatás közben kell a habarást a káposztára önteni. Azután már csak felforr az étel, és kész is. Ősz elején, őszidőben anyám minden héten főzött paradicsomos káposztát. Akkor volt igazán jó, ha egy csípős, hegyes piros paprikát is belefőzött.

Pergelt leves
Ez is lötyögött sok ebédvivő majtisi asszony szilkéjében, fazekában. Apámnak ez volt a kedvenc levese. Lehet, ha ő is földhözragadt szegény ember, a zsíros, húsos gulyáslevest szeretett volna legjobban. A pergelt leves négy személyre számítva: két krumplit három liter sós vízben meg kell főzni. Kis csomóba kötött petrezselyemzöldet is tesznek a vízbe. Egy közepes fej vöröshagymát kis kanál zsírban üvegesre párolnak. Késhegynyi pirospaprika is kell bele. A zsíros, paprikás hagymát beleöntik a levesbe. A keményre gyúrt tésztát megreszelik, kevés zsírban pörkölik egy kicsit, és belefőzik a levesbe. Ha a tészta puhára főtt, kész a pergelt lé.

Ribizlileves
Ehhez két sárgarépát és egy petrezselymet vékony szeletekre kell vágni. Ha a víz forr, akkor teszik bele, és amikor megpuhult, hozzáadnak legalább egy fél csirkét. Vagy egy csirke teljes aprólékát. Fedő alatt főzik. Ezután kerül az ételbe egy nagy marék leszemezett ribizli. Só és cukor is kell hozzá ízlés szerint. A habarás: minden fél liter leveshez egy kanál liszt, egy tojás és két deci tejjel. Ezeket jól összekeverik, és egy liter tejjel felengedik. A habarást állandó kavargatás közben öntik a leveshez. Amíg csak meg nem főtt, állandóan kavargatni kell, nehogy lekozmáljon. Ribizli helyett köszmétét is lehet a levesbe főzni.
Rizsleves habarva
Ez ugyan lekvár főzés idején aligha kívánta meg az ember. Anyám ilyenkor ezt nem is igen főzte, de a rend kedvéért leírom a rizsleves habart változatát is. A rántás helyett habarás kerül a levesbe. A habaráshoz egy liter tej és két kanál liszt kellett, azt jól kikeverve a fövő levesbe öntötték. A rizsleves habart változatánál is fontos petrezselyem, hogy mégis legyen ennek a szegényes levesnek valamilyen íze. Ezt apám még annyiba sem nézte, mint a rántott változatát.

Rizsleves rántva
Másfél liter forró vízben két deci megtisztított rizset puhára kell főzni. Két evőkanál lisztből, egy evőkanál lisztből rántást készítenek hozzá. A rántásba piros paprikát tesznek, az színezi meg a levest. A rántást két deci víz hozzáadásával engedik fel, főzik, ha felfőtt, hozzáöntik a rizshez. Ilyenkor sózzák is a levest. Majd két szál petrezselyme gyökeret kockára vágnak, beleteszik a levesbe. Amikor a petrezselyem megpuhult, akkor van kész. A rántott rizslevest főzte anyám télen, nyáron, hamar kész volt, de igaz, hogy apám sose vette komoly leves számba.

Salátaleves
Négy fej salátát összevágnak ujjnyi szeletekre. Két liter forró savóban kifőzik. Tesznek bele sót is. Kevés ecetet öntenek hozzá, majd egy kis habarást készítenek. Ehhez két evőkanál liszt, egy tojás, két deci tejfel szükséges. Mindezeket egybeöntve simára kell kikavarni a habarást. A leveshez egy liter édes tejet is öntenek folyamatos kavargatás közben. Ha felfőtt, kész is van. Aki könnyű leves akar enni, főzessen magának ilyet, mert ez aztán az! Ha nem eszik az ember utána az ember valami fogósabbat, és ha kemény munkán van, a salátalevesből délután három óra tájt már szédülni is lehet.

Sárgaborsóleves
Ez se tartozott a híres ételek közé, de évente egy párszor elment. Harminc deka sárgaborsót nagyon jó puhára meg kell főzni. Ehhez két liter víz jár. Aprítanak a levesbe egy cikk foghagymát és egy fél fej vöröshagymát is, majd jól megsózzák, megborsozzák, hogy mégis legyen valamilyen íze. A sárgaborsóleveshez rántás is kell. Ez egy jó evőkanál zsírból és ugyanannyi lisztből készül. Ha a rántás megpirult, felengedik egy kis vízzel és a leveshez öntik. Ha a borsólevesből igazi ételt akarnak készíteni, felfőzésekor aprítottak bele 20-25 dekányi füstölt kolbászt is. Ezzel is főztek még egy jó negyedórát. Még így, a kolbásszal együtt se volt ez az étel kedvenc levese senkinek a családban.

Savanyúkáposzta-leves
Ezt csak hordós káposztából lehet főzni. Egy kiló leves savanyú káposztát egy liter vízben puhára főznek. Aztán egy kis szál, ujjnyi hosszúságra felszeletelt kolbászt tesznek bele. A savanyú káposzta - leveshez egy nagyon kevés rántás is szükséges, melyet kevés zsírból, egy kevés lisztből készítenek, úgy, hogy valamennyi vöröshagymát is aprítanak bele. Ha a rántás felpirult, egy kanál csípős őrölt paprikát hintenek rá, majd fél liter párolt rizset adnak hozzá, felengedik, felfőzik, és így keverik bele a levesbe. Aki szereti, egy - két kanál tejfelt is önthet hozzá. Mi a savanyú káposzta - levest mindig tejfel nélkül ettük, de rizset, azt feltétlen tett bele anyám. Bár nem rizs volt a lényeg, hanem a kolbász... Kolbász helyett egyéb füstölt hús is megjárta. Ez egy télen kétszer - háromszor főzött anyám, elég volt belőle ennyi.

Somcibere
Őszi erdőt járó, szedegető kirándulóknak, kedvtelésből. Egy liter érett somot két liter forró vízben megfőznek. Kevés só és cukor is kell hozzá. A somot a magváról teljesen le kell főzni, aztán szűrőn átpasszírozzák. Utána újra visszateszik a tűzhelyre, hogy főjön. Behabarják. Két evőkanál lisztből, egy tojásból, két deci tejfelből készül a somciberéhez a habarás. Adnak még hozzá egy liter édes tejet is. Lassan, állandó kavargatás közben öntik a habarást a som léhez. A fövés első pillanatában már kész is. Meghízni aligha lehet tőle. Bizony, aki az ilyenfajta levesen még dolgozott is, annak nem kellett külön fogyókúrázni.
Sóskaleves
Fél kiló sóskát legerzdelnek. Ha nem gerezdelik le, benne marad a szálkája. A sóskalevelet össze kell aprítani. Fedő alatt kevés zsírban, vízben megpárolják, párolás közben kavargatják. Aztán habarást készítenek hozzá. Három evőkanál lisztet, egy tojást két deci tejfellel jól elkevernek. Két liter tejet hozzáadnak. A tejet lassú kavargatás közben kell a sóskához inteni. A levesbe egy kis só is kell. Szoktak főzni hozzá apró kockára vágott krumplit is, amelyet kissé megzsíroznak. Ez a könnyű levest valamennyire tartalmasabbá teszi.

Szemes paszuly - rántva
Nem így azonban egy jó tányér szemes rántott paszuly. Fél liter gömbölyű paszulyt odatesznek négy liter vízbe főzni. Beleaprítanak fél kilónyi füstölt disznóhúst. Lehet orja, sonka vagy oldalas. Együtt összefőzik. Közben rántást kell pirítani. Egy nagy evőkanál forró zsírba négy evőkanál lisztet kevernek, megpirítják. Amikor félig pirult, beleaprítanak egy fej hagymát - apró kockára vágva. Ha a rántás teljesen megpirult, késhegynyi pirospaprikát is tesznek bele, felengedik, felfőzik és a paszulyhoz adják. A levesbe két kanál ecet is kell, egy kevés só. Hogy a leves ízes, sűrű legyen, egy kis liszttel három deci tejfelt elhabarnak, és ezt is beleöntik. A szemes paszulyhoz nagyon jó az enyhén sózott friss, nyers vöröshagyma.

Szilvacibere
Egy liter érett penyigei szilvát három liter vízbe addig főznek, amíg a szilva a magvától el nem válik. Aztán nagy lyukú cserépszűrőn átpasszírozzák, egy kevés sóval, csipetnyi őrölt borssal, tetszés szerint cukorral ízesítve tovább főzik, majd behabarják. A habarás: minden liter szilvaléhez egy evőkanál lisztet két deci tejfellel, egy egész tojás sárgájával elkevernek, és egy liter tejjel hígítanak. Ezt a habarást a szilvaléhez öntik, mihelyst felforrt, kész is. Ez egy igazi cibere leves, anyám is így főzte. De ahogy szegénynél szegényebb helyen készült, úgy maradt el a módból hol ez, hol az. Főként a tejfel, esetleg a tojás is. A nagyon szegény szilvacibere jóformán nem több mint forró víz, maga a szilva, egy kis tej meg pár kanál liszt.

Szilvás étel
Olyan hét nem volt, hogy anyám ne főzött volna. Különösen télidőben, aszalt szilvából. Mert az éppen olyan jó, mint a friss. Négy literforrásban lévő vízhez öntenek egy fél liter friss vagy aszalt szilvát. Puhára főzik, majd megsózzák, megízesítik egy kanál szilvalekvárral. Ezzel tovább főzik, majd behabarják. Négy csapott evőkanál lisztet, egy tojást, két deci tejfölt simára kavarnak, azt másfél liter tejjel hígítják a habarást állandó kavargatás közben öntik a fazékba. Mihelyt felforrt, leveszik a tűzről. Ez egy olyan jó hat személyre szóló adag, amelyből még vacsorára is marad.

Táskaleves
A vízi levesek közül való, szegényes étel ez is. Vagyis jobban mondva csak volt, mert amióta anyám fent él velünk, és ő is főzi, ez lett a család legkedveltebb levese. Anyám ebből egy hatliteres fazékkal is elkészít, nem győzünk belőle eleget enni. A táskaleves úgy készül, hogy négy liter vízben megfőznek két krumplit. Néhány szál petrezselyemzöldet tesznek a fövő vízbe. Közben apróra vágott füstölt szalonna - darabkákat egy lábasban félig megsütnek, közepes hagymát kockákra vágva hozzáadnak. Együtt sütik tovább, míg a hagyma üveges nem lesz. Késhegynyi őrölt paprikával színesítik. Közben levestésztát kell gyúrni két tojással, lehetőleg gyengére. Vékonyra nyújtják. A hagymás szalonnás zsírral lelocsolják a tésztát, megsózzák és meg is borsozzák. Ujjnyi szélesen háromszor összehajtogatják, és hosszú csíkokra vágják. Majd táska alakúra felszabdalják. Úgy is szokták, hogy tíz - tizenöt centi hosszú csíkokat nem aprózzák tovább, hanem tésztából csomót kötnek. Így már nem táska -, hanem gömleves. A felvágott tésztát a levesbe jó puhára főzik.

Tejleves
Amikor a nagyapámnak ezt főzték, mindig tiltakozott, hogy ő nem macska...! Két liter frissen fejt tehéntejet fel kell forralni. Egy kevés sót és cukrot is tesznek bele. Amikor a tej forr, egy jó fél marék laskára vágott tésztát adnak hozzá. Ha a tészta puhára főtt, kész az étel. Nem tudom, mióta nem ettem ilyet. Biztosan nagyon régen. De hogy, hogy nem, azóta se kívántam.

Tojásos savanyó
Egy evőkanál zsírból, három evőkanál lisztből pirított rántással készül. A lisztet forró zsírba kell tenni. Amikor félig megpirult, akkor aprítanak bele egy fél fej vöröshagymát. A rántásba egy késhegynyi piros paprika is kell. Ezt két liter vízzel kell felengedni, ekkor adnak a léhez egy kis sót is, egy kevés ecetet, meg tesznek bele egy - két babérlevelet. Ha a leves zuborogva fő, egyenként beleütnek öt tojást. Amíg a tojás keményre nem főtt, a levest nem szabad kavargatni. Ezután egy evőkanál lisztet és fél deci tejet simára elkavarnak, és lassan belecsurgatják a levesbe. Alighogy felfőtt, már kész is...
Tormaleves
Két liter forró vízbe tíz deka reszelt tormát tesznek. De nem melegen reszelik a tormát, mint amikor ki akarják venni az erejét. Öt deka lisztből tejjel, tejfellel habarást készítenek. Ha a torma már tíz percet főtt, hozzáöntik a habarást, megsózzák, megcukrozzák, megecetezik. Ügyelni kell, hogy a fazék barna legyen, és hogy fakanalat ne hagyják benne a levesbe, mert ettől az étel is megbarnul. A tormaleves nagyon finom étel, ennek mintájára észül a zellerleves is, ugyanúgy lereszelik hozzá a zellert, mint a tormát.
Tökkáposzta
Közepes nagyságú, meghámozott gyenge tökből készült. Ezt nagyon szerettem, délben, este szívesen ettük, ha egy óriás fazékkal kifőzött anyám. Tett bele egy - két csípős paprikát is. Maga a tökkáposzta se nem leves, se nem főzelék. Átmenet a kettő között. Jó sűrű, de mi mindig elsőnek, levesként ettük. Nyári étel, kapáláskor is sokszor ez volt az ebéd. Hagyják, hogy töklaska egy ideig a sóban álljon. Közben felforralnak két liter savót, amelybe egy jókora csokor zöldkaprot főznek. Megpirítanak egy evőkanál forró zsírban két evőkanál lisztet, ebbe belevágnak egy fej közepes nagyságú vöröshagymát. Amikor megpirult, tesznek bele egy késhegynyi piros őrölt paprikát is. Ezután hideg vízzel felengedik a rántást, majd felfőzik. A levet beleöntik a forrásban lévő savóba, amelyhez egy nagyon kevés ecetet is adnak, hogy a tök szét ne főjön. A besózott tökre hideg vizet öntenek, ezzel kimossák. Aztán a laskára vágott gyalult tököt a forrásban lévő savóhoz öntik. Megfőzik. A gyenge tök hamar megpuhul. Egy kanál lisztet és három deci tejfelt összekevernek, és mielőtt teljesen kifőne, ezt is hozzáöntik. Kevés cukor is jár hozzá, és esetleg néhány evőkanál tej. A tökkáposztába füstölt húst is főznek. Akkor ér valamit.

Vegyes gyümölcsleves
Tavasz vége felé, amikor már télire eltett főzelék nincs, a tavaszi meg még nem szedhető – almát, szilvát, meggyet, cseresznyét, köszmétét, ribizlit, ami csak volt, ebbe a levesbe mindent összefőztek. Két liter forró vízbe kell önteni a gyümölcsöt – levestől -, legalább egy kilót. Kevés ideig kell főzni, majd két – három deci tejfelből, két evőkanál lisztből habarást készítenek hozzá egy kevés vízzel. Beleöntik a habarást a levesbe, lassú tűznél főzik még egy kevés ideig. Ha szükséges, vízzel és tejjel hígítható. De csak friss tej jó hozzá, mert az állott megtúrósodik, csúnya lesz tőle a leves. A vegyes gyümölcslevest cukorral és sóval ízesítik, egy pár szegfűszeget és egy nagyon kevés fahéjat is szoktak beletenni. Hidegen is, melegen is ehető.

Zöldborsóleves
Ez kimondottan késői tavaszi, nyári étel, mert akkor még nem volt szokásos zöldborsókonzerv használata. Egy idényben legalább háromszor vetettünk borsót, hogy mindig legyen friss, zsenge, mert jó borsólevest csak akkor lehet főzni. Az idősebb borsóval nemcsak az a baj, hogy rágós, kemény, de hamar megkukacosodik, zsizsikes lesz. A frissen szedett borsót kifejtik, két liter vizet odatesznek főzni, megsózzák, felzöldségelik. Ehhez legalább két petrezselymet és négy szál sárgarépa kell. Ha a zöldség megpuhult, beleteszik a levesbe egy csirke aprólékát vagy galambhúst. Ha mindezek félig megfőttek, egy liter gyenge borsót öntenek a levesbe. Egy kanál lisztből, egy kanál zsírból világos rántást készítenek hozzá. Hogy a levesnek valamilyen komolyabb tartalma is legyen, galuskát szoktak beleszaggatni. Ha megfőtt, egy csokor petrezselyemzöldet jó apróra felvágnak, azt is a levesbe öntik, és főzik vele néhány pillanatig. Most pedig egy igazi jó leves következik! Bár nem húsból készül, és hírben nem vetekedhet a szatmári tyúkhúslevessel, a gulyással, a halászlével, a kaszáslevessel, de nálunk ennek is igen nagy volt a tekintélye.

Zöldpaszuly rántva
Félreértés ne essék, ez alatt nem azt kell érteni, hogy kirántották a babot, mint a húst, hanem egyszerűen csak azt, hogy ne tejfeles habarással, hanem zsíros, lisztes rántással készítették. Majd mindegyik étel kétféleképpen készült, habarva vagy rántva. Voltak családok, ahol csak habart ételt szerették, mások a rántásost. Anyám egyforma gyakorisággal főzte a habart és a rántott ételt. Bár apám nem szerette a habart leveseket. A rántott zöldpaszuly is olcsó étel volt, nyárvégeken kerítés mellett, kukoricásban is annyi a bab, hogy alig győztük leszedni. Olykor a zöldpaszuly félig érett, de már kifejthető puha szemeket is tett anyám. Így volt ez az étel igazán finom. Öt liter vizet kellett felforralni. Ehhez másfél liter zöld vajpaszuly szükséges. A megtisztított zöldpaszulyra a forró vízből annyit öntenek, hogy teljesen ellepje. Pár percig hagyják állni a vízben, majd szűrőkanállal kiszedik, és a megmaradt forró vízbe teszik. Mikor a paszuly a félig megfőtt, sózzák, három - négy szál petrezselyemzöldet is tesznek hozzá. Ha megpuhult, berántják. A rántás úgy készül, hogy egy nagy kanál fagyos zsírt megolvasztanak, ha sül a zsír, akkor tesznek bele három evőkanál lisztet. Egy közepes nagyságú hagymát kockára aprítanak, és megpirítják benne. Késhegynyi édes őrölt paprika is kell bele. Ha a rántás szép barnára megpirult, hideg vízzel felengedik. Felfőzik sűrűre. Mielőtt a rántást a zöldbablevesbe öntenék, két kanál ecetet tesznek bele. Amikor az étel felfőtt, egy kanál lisztet elkevernek négy deci tejfelben, és azt is hozzáöntik. Amikor felforr, kész a rántott zöldpaszuly. Ízesítőnek anyám még egy fej vöröshagymát és két- három paprikát is belefőzött a levesbe. Lehetőleg hosszú, csöves, piros erős paprikát. Volt, hogy tejfelt nem kavart a liszttel, hanem közvetlenül evés előtt mindenki tett magának a levesébe egy kis kanállal.

Zöldségleves
Egy kiló vegyes zöldséget fel kell aprítani kockára. Legyen benne sárgarépa, petrezselyem, karalábé, zeller. Mindezeket egy kanál zsírban kissé meg kell pörkölni, párolni. Ha már minden jól megpuhult, a sózás következik. Ezután a zöldséget másfél liter vízzel felengedik.
Ha ez a leves nyáron készül, akkor egy-két cső zöld csípős paprikát is vágnak bele, vékony karikára.
Ha leves nagyon híg lett, hogy a jó ízén kívül valami kis tartalma is legyen, grízgaluskát készítenek hozzá. Vagy megteszi a nokedli is. Jó ízt ad a levesnek egy pár deka avas füstölt szalonna is, melyet paprikás zsírban pirítanak meg, és tálalás előtt a levesbe öntik.

Zöld szőlőleves
Ezt csak a nyár elején főzött az anyám egyszer-kétszer, amikor a szőlőszemek már borsó nagyságúak voltak. Később már, ha megnőtt a szőlőben a mag, nem volt jó. Ehhez viszont füstölt hús is szükséges, harminc- negyven deka, amelyet puhára kell főzni. Ekkor adnak hozzá két-három össze marék szőlőt.
Ezt még egy nagyon kevés ideig főzik, aztán behabarják.
A habarást két kanál lisztből, két deci tejfölből és fél liter tejből készítik. Ha a hús a habarással együtt is felfőtt, kész. Só csak kevés kell bele, mert a füstölt hús maga is sós. Ha valaki mégis netán megszeretné ezt a levest, eheti télen-nyáron is, mert a zsenge zöld szőlőt be lehet főzni, mint akármilyen gyümölcsöt