Hurka készítés Szatmárban.
Szatmárban
kétféle hurka készül májas hurka és véres hurka. A disznó felbontása
után az üstben megfőzik a belsőségeket. (máj, tüdő, lép, szív, nyelv,
vese és a bélről leszedett zsiradékot más néven zsöndört). A megfőtt
belsőségeket ledarálják és két részre osztják, a szerint hogy mi kerül
a véres és mi a májas hurkába (ennek külön tudománya van). A zsíros
lébe odateszik a kását (rizskása) fonnyasztani. Ha kész leszűrik
és tekenőbe teszik, letakarják, hogy melegen maradjon. Először készül a
májas utána a véres hurka. A fűszereket előzőnap megszárítják és
darálják, a fokhagymát is előzőnap kell megpucolni a kolbászhoz. A
májast sóval, borssal, szegfűszeggel és majoránnával fűszerezik. A
véres hurkához, a belsőségeken felül a megalvadt vért is hozzáteszik,
utána sóval, borssal, szegfű-szeggel és szegfűborssal ízesítik. A véres
hurka, elengedhetetlen kelléke a kapor. A disznóölésnek külön
forgatókönyve van, melyet a célszerűség és a tapasztalat írt és ezt
minden esetben be is tartották, mert különben ezt a sok munkát nem is
lehetett volna időben elvégezni és a vacsora sem került volna időben az
asztalra. A hurka főzéssel is igyekezni kellett, mivel az üstben,
végezték s zsír kisütését is. Az üstben kell megfőzni a hurkát, melyet
főzés után hideg vízre kell tenni egy rövid időre, hogy összehúzódjon.
A véres hurka akkor főtt meg, ha már tűvel való szurkálás után nem jön
belőle a véres lé. A hurkakészítés minden mozzanatában női munka. Ezzel
szemben a kolbászt a zsírsütést a férfiak végezték és végzik ma is ezek
a hagyományok még élnek Szatmárban. Persze olyan is van, hogy nem
hagyományos disznóölést rendeznek, csak elvégzik a szükséges munkát,
elmarad a tor. A disznótor, mint hagyomány, a legtovább fennmaradt kár
lenne, ha ez is kiveszne a mindennapjainkból.
tovább...
|