css buttons
by Css3Menu.com
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Harmatszedés
A magyar népi
hitvilág mágikus eljárása, amelynek célja elsősorban a nagyobb
tejhaszon biztosítása volt, más tejhasznának elvételével vagy
csökkentésével; ritkábban a jó kenyér vagy egyéb házi haszon
biztosítása. Általában Szent György napján, ritkábban
pünkösdkor, nagypénteken, a boszorkányperek tanúsága
szerint régen Luca napján is végezték. A hit
boszorkánytevékenységnek tartotta, gyakorlatilag azonban bárki
végezhette. A valóságban is gyakorolt eljárás volt (még a közelmúltban
is előfordult), de kapcsolódik hozzá több, csak hiedelemmondákban
megfogalmazódó elem is. A művelet lényege a harmat összegyűjtése. Ez
leginkább valamilyen ruhadarabnak (lepedő, abrosz, ritkábban kötény,
szoknya) a füvön (legelőn), ritkábban gabonatáblán való húzogatásával
történt, napkelte előtt vagy éjfélkor, gyakran meztelenül. Otthon a
lepedőt stb. kicsavarták az abrakba vagy a búzába, kenyérlisztbe; vagy
a harmatos füvet a tehénnek adták. Mindezek eredményeképpen a hit
szerint a tehéntől több tehet fejtek, miközben más tehenek tejhozama
csökkent; vagy jobb kenyeret sütöttek. A művelet végzése közben
általában mondókát is mondtak (pl. „Viszek is, hagyok is”; „Felét
viszem, felét nem”). A hiedelemmondai megfogalmazásokban általában
éppen e szövegek képezik a központi magot, amennyiben a mondák
legtöbbje arról szól, hogy egy „laikus” utánozni akarván a boszorkányok
tevékenységét, rosszul értett, eltorzított szöveget mondott. Ennek
következtében visszájára fordult a varázslat, a kelleténél több tejet
adott tehene, vagy a boszorkányok bosszút álltak titkuk kileséséért. A
boszorkányperek tanúsága szerint az eljárás – ellentétben a mai, főleg
mondai megfogalmazásokkal – a múltban elevenen élt a gyakorlatban.
Alapja részint a boszorkányok tejvarázsló ténykedésére vonatkozó,
részint a harmat mágikus erejébe vetett hit. Mindkettő igen régi,
Európa-szerte elterjedt, és sok helyen életben tartotta a harmatszedés
önálló hiedelemkörét. Az eljárás a német nyelvterületen leginkább
Walpurgis éjjeléhez (május 1.), a délszlávoknál Szent Iván és Szent
György napjához, a románoknál és ruténeknél Szent György napjához
kapcsolódik, sokszor a magyarral egyező formában. A félreértett szöveg
mondai motívuma is sok helyen ismert. Egyéb, harmattal kapcsolatos
mágikus eljárások is általánosan ismertek, főleg növényi és állati
termékenység biztosítására és szépségvarázslás céljából; nálunk e
körbe tartozik pl. a Dunántúlon elterjedt pünkösdi harmattal való
mosdás vagy a szórványosan ismert májusi harmatos füvön való hempergés;
de rokon a márciusi hólé hasonló felhasználása is.
A harmatszedő asszony a harmatos lepedőt kicsavarja az edénybe (Szuhahuta, v. Heves m.)
Az összegyűjtött harmatot a kovászba öntik, hogy több legyen a kenyér (Szuhahuta, v. Heves m.)
tovább...
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
vertical menu css
by Css3Menu.com
|