Szatmári szilvapálinka
A szatmári szilvapálinka
eredetvédett magyar pálinka, tükrösen tiszta, az érleléstől
halványsárga színű gyümölcspárlat, keserűmandulára emlékeztető
magzamattal. Alkoholtartalma minimum 40% v/v. Kizárólag szilva
felhasználásával készül, a teljesen érett penyigei és besztercei
szilvafajta gyümölcséből. A Magyar Köztársaság 2008. évi LXXIII.
törvénye, a Pálinkatörvény szerinti csak olyan speciális eljárással
készített gyümölcspárlat nevezhető pálinkának, amelyet Magyarországon
termett gyümölcsből készítettek, és amelynek cefrézését, párlását,
érlelését és palackozását is Magyarországon végezték. A sűrítményből,
aszalványból, szárítmányból készült termék nem nevezhető pálinkának. A
Kárpát-medencében már a 16. század óta jelen van a szilva, már
aszalványként is jelentős volt az exportja. Ugyanebből az időszakból
van, a szilvapálinkára is van adat (sligovica, szilvórium). A szilva
hosszan érik, nagy a cukortartalma, így kiválóan alkalmas a
pálinkafőzésre. Kedveltségét növeli, hogy feldolgozása egyszerű. A
Felső-Tisza és a Szamos vidékének öntéstalaján, a Kárpátok
peremvidékének kedvező éghajlati viszonyai között (az alföldi
éghajlathoz képest több a csapadék), a kedvező mikroklíma hatására már
évszázadokkal ezelőtt meghonosodott a vadon termő szilva. A földrajzi
árujelzőt Kelet-Magyarországon, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a
Vásárosnamény és 63 környező település területéről származó szilvából
készített termékre lehet alkalmazni. Szatmári szilvapálinkát kizárólag
az ezen a területen fekvő szeszfőzdében szabad előállítani, gyártani és
palackozni.
Szilvapálinka
A szatmári gazdák hamar rájöttek arra, hogy a kiváló aromájú, magas
cukortartalmú, egyébként kisszemű, nem magvaváló szilvafajtából kitűnő
pálinka készíthető. A főzésről az első írásos emlék a XVII. század
végén keletkezett. A szatmári szilvapálinkának jellegzetes az ízvilága,
amelyet csak tovább fokoz a magzamat. Mind a mai napig részben a
magjával együtt főzik a pálinkát. Illatában mandulás, ízében kellemesen
kesernyés ízt ad, főleg a szájpadláson érezhető kesernyéssége. Főzés
után a párlat eperfa hordóban simul. Idősebb, érlelt pálinka illatában
a selymes mandula illata érezhető, ízében a vanília. A szatmári
szilvapálinka 2000 óta élvez földrajzi eredetvédelmet, meghatározott az
a 65 település, ahol a helyben termett, helyben főzött szilvapálinkát
Szatmári szilvapálinkának nevezhetik.
tovább...
|