css buttons
by Css3Menu.com
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Valentin
A
szerelmesek, a lelkibetegek és az epilepsziával élők védőszentje.
Világszerte, de főleg az angolszász országokban Bálint napján (február
14-én) tartják a Bálint nap (angolul Valentine's Day) ünnepét.
Magyarországon az angol nyelvű elnevezés közvetlen átvétele miatt sokak
számára, mint Valentin-nap vált ismertté és népszerűvé az 1990-es
évektől kezdődően. Ezen az ünnepen (amelynek vallási eredete az idegen
elnevezés elterjedése miatt Magyarországon
elhomályosult) a szerelmesek megajándékozzák szerelmüket. Az ókorból
eredő ünnepet a keresztények február 14-én ünneplik, ami pontosan egy
nappal az ókori Római Birodalom kedvelt Lupercalia ünnepe előtti nap. A
rómaiak az ünnepet Lupercus és Faunus isteneken kívül az ókori Rómát
alapító legendás testvérpár, Romulus és Remus tiszteletére tartották
meg. A pogány ünnep központjában az a Lupercal nevű barlang állt, ahol
a monda szerint egy farkas a városalapító két fiúcskát szoptatta.
Szent Bálintot, Terni (akkori nevén Interamna) püspöke a 14.
században a jegyesek és fiatalházasok védőszentjévé nevezte ki. Ennek
alapját a szentről elterjedt egyik történet képezte az alapját.
Eszerint mielőtt keresztény hite miatt II. Claudius császár idején
kivégezték, Bálint a hite erejével a börtönőre vak leányának visszaadta
a látását. Mielőtt – a hagyomány szerint – február 14-én kivégezték,
búcsúüzenetet küldött a lánynak, amelyet így írt alá: „A Te Bálintod.”
Ez a Bálint-napi üzenetküldés eredetének leggyakoribb magyarázata. A
legenda szerint a püspök a szerelmeseket a keresztény szokások szerint
megeskette egymással, köztük katonákat is, akiknek az akkori császári
parancsok értelmében nem lett volna szabad házasságra lépni. A friss
házaspárokat megajándékozta kertje virágaival. A hagyomány úgy tartja,
hogy ezek a házasságok jó csillag alatt születtek. A vallásos, az
egyházi liturgiában gyökerező eredete ennek az ünnepnek Jézusnak, mint
égi vőlegénynek a megérkezése az égi esküvőre. A római-katolikus
naptárnak (Calendarium Romanum Generale) az 1970-es évi reformjakor e
szent és emléknapja az előírt egyházi liturgiából eltűnt, hogy helyet
adjon a történelmileg bizonyítható szaloniki születésű szent
testvérpár, Konstantin-Cirill († Róma, 869. február 14.) és Szent Metód
liturgikus ünnepének. Ennek a napnak a népszerűsége a
virágkereskedésnek és különösen az ezt szolgáló reklámoknak
köszönhetően megnövekedett. A napot átszövi sok hagyomány, ugyanúgy,
mint az 1990-es években népszerűvé lett, az USA-ból és Írországból
importált Halloweent.
Ókori
pogány előzmények
A
Bálint-nap körüli napokon az ókori Rómában két vallásos ünnep is
létezett: Faunus ünnepe, és a Lupercalia vagy más néven Februa. Ezeket
az ősi eredetű pásztorünnepeket február 13–15 között tartották.[2] A
Lupercalia tisztító szertartásokból és termékenységi rítusokbólállt,
hogy kiengeszteljék a farkas alakú, rosszindulatú Lupercus istent. A
papok ekkor a februa nevű kecskebőr szíjakkal ostorozták a fiatalokat,
főleg a nőket, hogy a rituális verés tisztulást és termékenységet
hozzon.
A
termékenység ünnepének voltak kellemesebb részei is. Ez a nap Júnó
istennő, a házasság pártfogójának ünnepe is volt: a fiatal leányok Juno
templomába mentek, hogy ott egy szerelmi jóslatot kapjanak az igazi
partner kiválasztásához.
A
férjek virágot ajándékoztak ezen a napon a feleségeknek. Az egyszerű
nép (plebeius) ifjú férfiai pedig ezen a napon tombolát húztak a még
hajadon nők neveivel. Az így létrejövő párok egymással jártak egy ideig
és néhányan a szóbeszéd szerint valóban egymásba szerettek. Ez a
népszokás sok római arisztokrata szemében erkölcstelen volt.
Egy
legenda összefüggést teremt egy Valentinus nevű keresztény mártír
kivégzésének napja 269. február 14. és az ugyanezen napra eső
Lupercalia ünnep között, melyen a rómaiak totemisztikus farkasősét
ünnepelték.[3] Így a régi római szokások keveredtek a keresztény mártír
történetével és meghonosodtak a későbbi társadalomban is. Viszont az
ókori pogány ünnepek és a későbbi Szent Bálint nap közötti közvetlen
kapcsolatra nincs bizonyíték, csak ezek a legendák léteznek.
Magyarország
Kevéssé
ismert, hogy a magyarországi németek közt Szent Bálint igen népszerű
volt, gyakran ábrázolták. Bálint freskója látható ma is Töttös Szent
Erzsébet-templomának mennyezetén. Töttös közelében, Bólyban van az
egyetlen Szent Bálint tiszteletére szentelt kápolna Magyarországon.
Cikó központjában régi kereszt áll, két oldalán német öltözetben Szent
Vendel hitvalló, a pásztorok védőszentje és Szent Bálint. Az ország
magyar lakói is számon tartották a szentet. (Ez olvasható az
Érdy-kódexben is.) A „nyavalyatörésre” (epilepsziára) hajlamosak
gyakran viseltek a nyakukban úgynevezett bálint-keresztet, vagy más
néven frászkeresztet.
A
népi hagyomány szerint, ha Bálint-napon hideg, száraz idő van, akkor jó
lesz a termés. Azt tartották, hogy Bálint-napon választanak párt a
verebek, vagy, hogy ekkor jönnek vissza a vándorló vadgalambok. Voltak
olyan területek, ahol e napon szokás volt a madarakat etetni.
1997.
február 14-étől Molnár Pál újságíró kezdeményezésére az általa
megalapított Balassi Bálint-emlékkard elnevezésű irodalmi díjat ezen a
napon adják át Budán. A díjalapító az amerikanizálódással szemben
próbál azóta is európai jelleget adni a Bálint-napnak. 2006 óta
Bálint-napi Balassi-fesztivál elnevezéssel szerte Európában irodalmi
estekre kerül sor e naphoz kapcsolódóan: a legnagyobb részvétel évében
39 helyszínen - Lisszabontól Székelyudvarhelyig - idézték fel Balassi
költészetét. Többnyire a magyar nyelvterületen kapcsolódnak be a
Balassi-fesztiválba, melynek jelmondata: „az európai életérzés ünnepe”.
A fesztiválok programja kötetlen, egyetlen kötelező mozzanatuk, hogy a
közönség előtt meg kell nevezni az adott Bálint-napon kitüntetett
magyar költőt és külföldi műfordítóját, boros rendezvényeken pedig az ő
egészségükre kell elsőként koccintani. A fesztivál témáját minden év
szeptember elsején az európai Balassi-kultusz központjának honlapján
teszi közzé a díjalapító. 2013-ban például „Balassi, a borok barátja”
volt a téma.
tovább...
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
vertical menu css
by Css3Menu.com
|