css buttons
by Css3Menu.com
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Maszkos alakoskodások
Magyarországon
már Mátyás korában divatban voltak bizonyos itáliai mintákat követő
álarcos mulatságok, sőt II. Lajos udvarában harci játékokat is
rendeztek. Az egyház kezdetben rossz szemmel nézte a fékevesztett
mulatozást, az ördög művének tartotta és üldözte is. Temesvári Pelbárt
ferences szerzetes 1502-ben született prédikációjában a következőképp
ír: " Ó jaj, ezekben a napokban hány keresztény ember fordul a kegyelem
világosságából a sötétség cselekedeteihez, vagyis a torkossághoz, az
iszákossághoz, a bujálkodáshoz. Az efféle emberek a farsangban az
istenüknek választják az ördögöt, amit álarcos mulatsággal, fajtalan
énekekkel dicsőítenek megvetvén a Krisztust."
Dacára
az egyházi tiltakozásnak, a farsang időszakának megünneplését nem
tudták visszaszorítani. Annak ősi, pogány gyökerei, melyek szoros
kapcsolatban állnak a termékenység, bőség varázslással, a tél elmúlta
felett érzett örömmel,a tavasz beköszöntét siettetni szándékozó
rítusokkal erősen éltek a nép hagyományaiban.
Farsang
ünnepéhez kötődik Magyarországon a népi színjátszás kialakulása. A
különféle maszkos alakoskodásokból nőttek aztán ki a különféle
dramatikus játékok, amelyekben tipikus alakokat személyesítettek meg.
Ilyenek voltak a cigány, a betyár, a koldus, a vándorárus, a
menyasszony, vőlegény. Kedvelt volt a férfi-női szerep- és ruhacsere.
Szívesen alkalmaztak állatmaszkokat is, gyakran feltűnik a játékokban a
kecske, a ló, a medve.
Már
a XVI. századtól vannak adataink az egyik legnépszerűbb alakoskodó
játékról, az ún. Cibere vajda - Konc király párviadaláról. Az egyik
szereplő a böjti ételeket (cibere), a másik a húsételt személyesíti
meg, az ő viszálykodásukról szól a játék. A legismertebb alakoskodó
szokás magyar nyelvterületen a mohácsi busójárás. A délszláv erdetű
szokások faálarcos felvonulásairól már a XIX. századból vannak
feljegyzések, bár ezek általában a vigadalom botrányos részleteit
emelik ki. Mivel az álarcok a szereplőknek inkognitót biztosítottak,
viszonylag gyakran került sor verekedésre, nők molesztálására, ami
ellen a felháborodott közvélemény a hatóságok segítségét követelte. A
XX. század folyamán aztán ezt az izgalmas ünnepet sikerült mederbe
terelni, és ekkor terjedt el a busójárás elnevezés is, a sokácok ezt a
farsangot záró eseményt Poklada 'átöltözés, átváltozás' néven említik.
tovább...
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
vertical menu css
by Css3Menu.com
|