css buttons by Css3Menu.com


  
 















Magyar népszokások

Szent Iván éjszakájának a június 23-áról 24-ére virradó éjszakát nevezik Magyarországon. A történészek a legpogányabb ünnepnek tartják, pedig Keresztelő Szent János egyházi napjához és Szent Iván névnapjához kötődik. Szent Iván éjszakáját a nyári napfordulótól 3 nap választja el, mivel az június 21-re esik az északi féltekén. Korábban a csillagászati nyár kezdete valóban június 24-re esett, de a tropikus időszámítási mód sajátossága és a korábbi naptárreformok következtében szétvált a két ünnep. A napfordulóhoz világszerte világi és egyházi ünnepek kapcsolódnak, mivel ekkor van az év legrövidebb éjszakája és az emberek számára a fény és a sötétség váltakozása mágius eredettel bírt. A sötétség az elmúlást, a fény pedig a megújulást jelentette, ezért ezen a napon az emberek nagy tüzeket raktak, hogy elűzzék a sötétséget; ekkor kezdődik a csillagászati nyár is.

 
"Midsummer Day" máglya Dániában
 
Finnországban vízen úszó máglyákat készítenek

Az 5-ik századtól említik a Szent Iván éjszaka együttes megünneplését Keresztelő János ünnepével, az egyház pedig erre a napra helyezte a szent születésének időpontját, mint a fény és a világosság gyözedelmét, a sötétség és a halál felett. Melchior Inchoffer szerint, aki egy 18-ik században élt egyházi szerző volt, a magyarok már a 11-ik században (1026 körül), tűzgyújtással ünnepelték az Iván nap előestéjét.

tovább...















vertical menu css by Css3Menu.com