css buttons
by Css3Menu.com
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Magyar népszokások
Szent Iván éjszakájának a június
23-áról 24-ére virradó éjszakát nevezik Magyarországon. A történészek a
legpogányabb ünnepnek tartják, pedig Keresztelő Szent János egyházi
napjához és Szent Iván névnapjához kötődik. Szent Iván éjszakáját a
nyári napfordulótól 3 nap választja el, mivel az június 21-re esik az
északi féltekén. Korábban a csillagászati nyár kezdete valóban június
24-re esett, de a tropikus időszámítási mód sajátossága és a korábbi
naptárreformok következtében szétvált a két ünnep. A napfordulóhoz
világszerte világi és egyházi ünnepek kapcsolódnak, mivel ekkor van az
év legrövidebb éjszakája és az emberek számára a fény és a sötétség
váltakozása mágius eredettel bírt. A sötétség az elmúlást, a fény pedig
a megújulást jelentette, ezért ezen a napon az emberek nagy tüzeket
raktak, hogy elűzzék a sötétséget; ekkor kezdődik a csillagászati nyár
is.
"Midsummer Day" máglya Dániában
Finnországban vízen úszó máglyákat készítenek
Az
5-ik századtól említik a Szent Iván éjszaka együttes megünneplését
Keresztelő János ünnepével, az egyház pedig erre a napra helyezte a
szent születésének időpontját, mint a fény és a világosság gyözedelmét,
a sötétség és a halál felett. Melchior Inchoffer szerint, aki egy 18-ik
században élt egyházi szerző volt, a magyarok már a 11-ik században
(1026 körül), tűzgyújtással ünnepelték az Iván nap előestéjét.
tovább...
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
vertical menu css
by Css3Menu.com
|