Hagyomány
A tűzön a nyájat is áthajtották,
maguk háromszor ugrottak át rajta, hogy a boszorkányok rontását
elkerüljék. A pásztorok áldozatot is mutattak be, majd kezet mostak a
reggeli harmatban. Az egyház a legenda szerinti sárkányölő Szent György
névünnepét tette erre a napra. A hiedelmek és a népszokások, azonban
nem a szentre, hanem a római pásztorünnep rítusaira emlékeztetnek.
Nálunk és a szomszéd népeknél egyformán e napon történt az állatok első
kihajtása, amely leggyakrabban zöld ággal történt, a hit szerint ez az
állatok gyarapodását szolgálja (pl. egy Zala megyei adat szerint: „Úgy
zsendüljön a jószág, ahogyan a zöld ágon a (zöld levél”). A nyírfa vagy
rózsafaággal történő kihajtás rontáselhárító magyarázatot is kapott. A
jószág tűzön át hajtásának, ill. füstölésének, elsősorban
rontáselhárító célja volt. Az Ipoly mentén a karácsonyi
aprószentek-vesszővel hajtották ki az állatokat először a csordára. A
marha kapuba fektetett láncon át hajtása országszerte általános volt,
de gyakori volt a fejszén, ekevason, tojáson, ill. a gazdasszony
kötényén, kifordított szoknyáján stb. való áthajtás. Vépen (Vas m.) az
állatokat kihajtás előtt az istállóban bodzafával vagy zöld gallyal
megverték, a kijáráshoz pedig tojást és kívül-belül láncot tettek. Azt
tartották, hogy olyan erős lesz a lábuk, mint a lánc. A tojást a
szegényeknek adták, hogy imádkozzanak a barmokért. A láncon keresztül
tüskés vesszőt raktak, majd tüzet gyújtottak rá, s erre karácsonykor
eltett hamut öntöttek, tömjént tettek, hogy füstjétől a gonosz
eltávozzék. A legkülönbözőbb rontáselhárító módszerek alkalmazásával
védték e napon a házat és lakóit, de főleg az istállót. Ilyenek: az
istálló körülszórása, körülfüstölése (bekerítés), zöld ágak tűzése az
ajtóra, kapura; seprű, só, gatyamadzag az ajtóba; fokhagyma a marha
szarvába stb. A magyar népi hitvilágban Szent György napjára elsősorban
a boszorkányok és más rontók felfokozott tevékenysége jellemző, amely
elsősorban a tehénre, ill. a tejre irányul. Kifüstölték vagy
kiforrázták a tejesköcsögöket gyógyhatásúnak vélt füvekkel vagy ezek
főzetével – pl. kakukkfűvel, úrnapi sátorfűvel. Sok helyen, e napon
állítottak új köcsögfát. A boszorkánynak tulajdonított tehénrontó
műveletek közül elsősorban az ágas megfejése és a harmatszedés
kapcsolódik Szent György napjához. – A tejvarázslásra, tehénrontó
boszorkányra vonatkozó hiedelmeknek Európa-szerte megvoltak a
hagyományos napjai.
tovább...
|