Katartikus rítusok
Tisztító jellegű rítusok, ill.
rítuselemek. Egy részük naptári ünnepekhez kapcsolódik, más
részük az emberi élet egyes fordulóival (átmeneti rítusok) kapcsolatos.
A gazdasági életben elsősorban az állattartásban játszanak szerepet. A
katartikus rítusok fő eszközei: víz, tűz, füst, vessző, zöld ág. Avíz
tisztító, gyógyító és termékenységvarázsló erejébe vetett hit az alapja
a vízzel kapcsolatos cselekményeknek. Jelentősége lehet a víz
származási helyének is (pl. kútvíz, esővíz, szenteltvíz, harmat, szent
kút vize stb.) vagy a beléhelyezett mágikus tárgyaknak. A vízzel
való cselekvés módja lehet: behintés, locsolás, mosdás, fürdés,
vízbe dobás stb. Kiemelkedő szerepe van a víznek a húsvéti
ünnepkörben: nagypénteki mosakodás, húsvéti locsolás;
de újév, vízkereszt, Szent György napja,
nagyszombat, pünkösd is alkalmai a vízzel való megtisztulásnak,
egészségvarázslásnak emberek, állatok számára egyaránt. Fontos szerepe
van a víznek a farsangi ünnepkörben is: a kiszehajtás
rítusának katartikus jellege is van. Az emberi élet egyes szakaszaiban
főként gyógyító célzattal szerepel a víz különböző formában (fürdés).
Megkülönböztetett jelentősége van az első fürdővíznek ( fürösztés) és
az utolsónak: a halott lemosásának, a temetésről visszaérkezők
mosakodásának ( halál). A tűzgyújtással kapcsolatos katartikus
rítusok legjelentősebbje a nyári napfordulón gyújtott →Szent Iván-i
tűz. A népszokásokban tisztító gonoszűző ( gonoszűzés) célzattal
szerepel a tűz farsangkor, amikor szalmabábú formájában égetik el a
telet ( téltemetés); a húsvéti ünnepkörben ilyenek a
Pilátus-égetés vagyJúdás-égetés, a húsvéti határjárás alkalmával
gyűjtött máglyatüzek. Az emberi élet egyes szakaszaiban is szerepel a
tűz gyógyító, tisztító célzattal; lehet ilyen jellege pl. a
lakodalmi tűznek isA füstölés, vesszőzés, valamint a
lármázás ( zajkeltés) egyéb jelentésük mellett sok esetben tekinthetők
katartikus rítusoknak is. A katartikus rítusok között kell
megemlítenünk az önmegtartóztatást és a böjtölést is.
tovább...
|