css buttons by Css3Menu.com


  
 















Juhászbúcsú

Országszerte pásztorvigasságok voltak az őszi számadás és a pásztorfogadás, a pásztorok védőszentjeinek napján. Különösen Kelet-Dunántúl juhászai ünnepelték a 18–19. században a Mihály-napi juhászbúcsút. Tolna megye főfiskálisa jegyezte fel: „Megyénkben ugyan a juhászoknak semmiféle czéhek nincsenek, mindazonáltal azon szokás van nálok, hogy esztendőnként Szent Mihály-napkor valamennyi Juhászok, légyen az számadó vagy Bujtár rész szerént Simontornyán, rész szerént pedig Fehérváron öszve sereglenek, ottan nagymisét tarttatnak, egyéb eránt mintegy három napokig mulatnak, korhelkednek, táncolnak, sőt gyakran halálosan verekednek, mely miatt a vármegye ezen összejövetelt annyira amennyire tilalmazza is”. A fehérvári juhászbúcsúról szóló első tudósítás 1817-ből származik, s kiderül belőle, hogy mélyen a 18. században gyökerező hagyományról van szó. A Mihály-napi búcsúra a juhászok Bácskából, Belső-Somogyból is eljártak, nemcsak a közeli Fejér, Tolna és Veszprém megyéből. Vitték magukkal asszonyaikat, leányaikat is. Tehát az elszegődés és a mulatozás mellett volt egyfajta leányvásár szerepe is a nagy sereglésnek.

tovább...















vertical menu css by Css3Menu.com