css buttons
by Css3Menu.com
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Betlehemezés
A betlehemezés a karácsonyi
ünnepkör egyik legnépszerűbb misztériumjátéka.
Ez a több szereplős, dramatikus játék a karácsonyi játékok
legrégibbike: a 11. századtól kezdve van róla adat, persze templomokban
adták elő.
Hazánkban
a középkorból magyar betlehemezés nem maradt fenn. Az első magyar
szövegek a 17. századból erednek, s iskolai előadásokra
készültek. Az utóbbi két évszázad paraszti betlehemezésének része
a kifordított bundát viselő betlehemi pásztorok párbeszédes,
énekes-táncos játéka. A betlehemezők házilag készített, jászol vagy
templom alakú betlehemet hordoznak magukkal, ez elmaradhatatlan kellék
volt, s ma is az.
A
betlehemesek karácsony estéjén, első- és másodnapján, szilveszterkor,
újévkor és vízkeresztkor jártak. Közeledtüket csengettyűszó jelezte.
Még
a tanyavilágba is ellátogattak.
A
csoportoknak voltak állandó helyeik, ahol minden évben
vár¬ták őket. Rendszerint be is hívták a csoportot, hogy a
gyermekek megismerjék a játékot. Az is igaz azonban, hogy mások
közeledtükkor, jól bezárkóztak, nehogy elemeljenek tőlük valamit a
betlehemesek.
Matyó
betlehemesek - ritkaság: a matyóknál a lányok is szerepeltek a
betlehemes játékban
Két
fő formáját ismerjük, az élő szereplőkkel és a bábokkal előadott
bábtáncoltató betlehemest A betlehemesnek több táji típusa alakult ki.
A
Magyar Népzene Tára Jeles napok című kötete a betlehemes játékok
fő típusait földrajzi tájegységek alapján így mutatja
be:
1.
A dunántúli típus szereplői rendszerint csak a pásztorok, néha angyalok
is. A pásztorjáték szerkezete a következő: beköszöntő; tréfálkozás az
öreg pásztorral; adománygyűjtés. A szereplők gyakran antikizáló neveket
viselnek, például a Titeris, Muksus a két pásztor, a harmadik, az öreg
neve Koredo. Rajtuk kívül még egy szereplője van a betlehemesnek, az
angyal.
2.
A felföldi típusban az angyalokon, a fiatal pásztorokon kívül az öreg
(Gubó, Jakab, Kubó, Kecskés) szerepel. Szerkezete: beköszöntő;
tréfálkozás az öreg pásztorral; a pásztorok indulása Betlehembe; az
ajándékátadás. Gyakori része a születéstörténet felolvasása vagy
elmondása a Bibliából, valamint a pásztorok ajándékainak liturgikus
módon történő felajánlása.
3.
Az alföldi, felső-tiszai típusban az angyalokon, pásztorokon kívül a
betyár vagy huszár és Heródes is szerepelhet. Jellegzetes
cselekményrészlete a kérkedő és fenyegető szavak kíséretében történő
perselyezés. Szerkezete: beköszöntés; betyár jelenet; néha Heródes
jelenet; tréfálkozás az öreg pásztorral; adománygyűjtés.
4.
Az erdélyi típusú betlehemes hosszabb lélegzetű, misztériumszerű,
liturgikus és epikus elemekkel átszőtt 12-20 szereplős játék.
Rendszerint elő- és utójátéka is van, előadása különösen nagy
előkészületet, betanulást igényelt. Legarchaikusabb jelenetei a 17.,
18. századig vezethetők vissza. Az angyalokon, pásztorok kívül
szerepelhet Szűz Mária, Szent József, futár, király. Jellegzetes
jelenete a szálláskeresés. Érdekessége, hogy a pásztorok állatálarcot
is viselhetnek. Általában felnőtt férfiak, legények játszották, akik a
játékot kellő komolysággal, liturgikus szolgálat igényével adták elő.
Szerkezete: bekéredzkedés; szálláskeresés; pásztorok ébresztése; az
öreg csobánnal, pakulárral folytatott párbeszéd; ajándékvitel;
adománykérés.
A
bábtáncoltató betlehemezés a betlehemezés egyik sajátos típusa. A
kellékként hordozott Betlehem belsejében egy rövid bábjáték is
bemutatásra kerül. Ennek a formának három táji központja ismeretes:
Balaton környéki és zalai falvak, Esztergom környéke és a Felső-Tisza
vidéke. Szórványosan másutt is előfordult, pl. Marosvásárhelyen
(Maros-Torda vármegye). A bábokat a Betlehem alsó részében vágott
járatban, alulról mozgatják. A bábok elnevezései vidékenként változók:
angyal, ördög, Heródes, kéményseprő, halál, pásztorok, "Jutka",
"Marinka" női figurák és egy adománygyűjtő báb: dékán, Kismiklós. A
bábok táncát, mozgását a szereplők énekkel kísérik. Ez az egyetlen népi
bábjátékunk.
SZEREPLŐK:
A
Vezérangyal vezeti a betlehemet, szerepében bejelenti Jézus születését.
Öltözéke: keménypapírból készült, piros papírral bevont 35 cm-es süveg,
elől fent ezüst vagy fehér csillag, alatta felfelé álló hold. Hosszú,
egyenesaljú ing és gatya. Magasszárú fekete cipő. Ezüstre festett 70 cm
hosszú, 5 cm széles fakard.
A
Kiskirály a "Három királyok'-ból egy személy, mondókájában csak
önmagáról beszél, hogy ő "király" és ezt vegyék tudomásul. Öltözéke:
fején arany korona, alsó részén pánttal; jobb kezében rövidebb arany
fakard, a bal kezében meg jogar, fehér, bokáig érő ing, széles piros
övvel a derekán.
A
Csikós a legnagyobb szereppel bíró személye a bandának. Öltözéke:
fekete kalap, rajta körben hátközépig lelógó, széles nemzetiszínű
szalag. Fehér, rojtos ujjú és szájú ing, gatya, csizma, piros,
kivarrott mellény. Az ing a gatyába tűrve, csizmáján sarkantyú. Vállán
karikás ostor. Jobb kezében rövidnyelű fokos, hátulján krepp-papír,
nemzetiszín szalagok. Pörge, fekete bajusz.
/-//.
betlehemvivő. A két angyal az általuk elmondott versekkel késztetik a
háziakat a kínálásra és a megajándékozásra. Öltözékük: piros, elől
lefelé álló félholdas süveg. Fehér, hosszú ujjú ing és gatya, fekete,
magasszárú cipő. Kezükben csengettyű.
A
Gulyás a betlehemi pásztorok egyike. Mondókája a pásztorok közötti
élcelődés, dicsekedés. Öltözéke: kifordított, báránybéléses süveg,
fehér ing a gatyába tűrve, fekete mellény. Fekete csizma - oldalt
lógóval. Kinyitott bekecs derékövvel, nyakában tarisznya. Csörgős,
mellig érő bot, karikás ostor, széles, egyenes bajusz.
A
Juhász szintén a betlehemi pásztorok egyike. Érdekes szerep, amit jól
kell tudni játszani. Különösen megmosolyogtató a Csikóssal való
párbeszéde, feleselése. Öltözéke: kifordított, báránybéléses süveg
(süvegesen). Rajta kifordított suba, kezében mellig érő csörgős, kampós
juhászbot. A boton csörgők, láncdarabok. Furulya, csizma vagy cipő,
nagy szakáll és lelógó bajusz.
A
Szürkeszamár a juhásznak jelen levő szamara. Szerepe nincs, de
megemlíti a csikós és a juhász is. Öltözése: fejét jól eltakaró sapka,
lelógó nagy fülekkel (szamárfül), rövidkabát, cipőbe dugott nadrág.
(Schmidt
Lajos elmondása szerint volt olyan juhász, aki el is döngette botjával
a szamarat, ha nem vitte a hátán.)
A
Kutyaütő: szerepe nincs, feladata távoltartani a házi vagy a tanyai
kutyákat, amelyek sokszor megmarcangolták a kis színes sereget. Úgy
öltözik, ahogy akar, de a szürkés szamárral együtt, mindketten kapnak
legalább fél-fél részt.
Az
utcán menve csengettyűznek, majd, amelyik házhoz be akarnak menni, a
kapuban megállva bekiabálnak: "Szabad-e köszöntem?" Ha beengedik őket,
a kapuban elkezdik énekelni a bebocsátó éneket.
tovább...
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
vertical menu css
by Css3Menu.com
|