css buttons by Css3Menu.com


  
 















Betlehemezés

A betlehemezés a karácsonyi ünnepkör egyik legnépszerűbb misztériumjátéka. Ez a több szereplős, dramatikus játék a  karácsonyi játékok legrégibbike: a 11. századtól kezdve van róla adat, persze templomokban adták elő.
 Hazánkban a középkorból magyar betlehemezés nem maradt fenn. Az első magyar szövegek a 17. századból erednek, s iskolai előadásokra  készültek. Az utóbbi két évszázad  paraszti betlehemezésének része a kifordított bundát viselő betlehemi pásztorok párbeszédes, énekes-táncos játéka. A betlehemezők házilag készített, jászol vagy templom alakú betlehemet hordoznak magukkal, ez elmaradhatatlan kellék volt, s ma is az.

A betlehemesek karácsony estéjén, első- és másodnapján, szilveszterkor, újévkor és vízkeresztkor jártak. Közeledtüket csengettyűszó jelezte.
 
Még a tanyavilágba is ellátogattak.
 A  csoportoknak  voltak állandó helyeik, ahol minden évben  vár¬ták őket. Rendszerint  be is hívták a csoportot, hogy a gyermekek megismerjék a játékot. Az is igaz azonban, hogy mások közeledtükkor, jól bezárkóztak, nehogy elemeljenek tőlük valamit a betlehemesek.
 
Matyó betlehemesek - ritkaság: a matyóknál a lányok is szerepeltek a betlehemes játékban
Két fő formáját ismerjük, az élő szereplőkkel és a bábokkal előadott bábtáncoltató betlehemest A betlehemesnek több táji típusa alakult ki.
A Magyar Népzene Tára Jeles napok című  kötete a betlehemes játékok fő típusait  földrajzi tájegységek alapján  így  mutatja be:

1. A dunántúli típus szereplői rendszerint csak a pásztorok, néha angyalok is. A pásztorjáték szerkezete a következő: beköszöntő; tréfálkozás az öreg pásztorral; adománygyűjtés. A szereplők gyakran antikizáló neveket viselnek, például a Titeris, Muksus a két pásztor, a harmadik, az öreg neve Koredo. Rajtuk kívül még egy szereplője van a betlehemesnek, az angyal.

2. A felföldi típusban az angyalokon, a fiatal pásztorokon kívül az öreg (Gubó, Jakab, Kubó, Kecskés) szerepel. Szerkezete: beköszöntő; tréfálkozás az öreg pásztorral; a pásztorok indulása Betlehembe; az ajándékátadás. Gyakori része a születéstörténet felolvasása vagy elmondása a Bibliából, valamint a pásztorok ajándékainak liturgikus módon történő felajánlása.

3. Az alföldi, felső-tiszai típusban az angyalokon, pásztorokon kívül a betyár vagy huszár és Heródes is szerepelhet. Jellegzetes cselekményrészlete a kérkedő és fenyegető szavak kíséretében történő perselyezés. Szerkezete: beköszöntés; betyár jelenet; néha Heródes jelenet; tréfálkozás az öreg pásztorral; adománygyűjtés.

4. Az erdélyi típusú betlehemes hosszabb lélegzetű, misztériumszerű, liturgikus és epikus elemekkel átszőtt 12-20 szereplős játék. Rendszerint elő- és utójátéka is van, előadása különösen nagy előkészületet, betanulást igényelt. Legarchaikusabb jelenetei a 17., 18. századig vezethetők vissza. Az angyalokon, pásztorok kívül szerepelhet Szűz Mária, Szent József, futár, király. Jellegzetes jelenete a szálláskeresés. Érdekessége, hogy a pásztorok állatálarcot is viselhetnek. Általában felnőtt férfiak, legények játszották, akik a játékot kellő komolysággal, liturgikus szolgálat igényével adták elő. Szerkezete: bekéredzkedés; szálláskeresés; pásztorok ébresztése; az öreg csobánnal, pakulárral folytatott párbeszéd; ajándékvitel; adománykérés.
A bábtáncoltató betlehemezés a betlehemezés egyik sajátos típusa. A kellékként hordozott Betlehem belsejében egy rövid bábjáték is bemutatásra kerül. Ennek a formának három táji központja ismeretes: Balaton környéki és zalai falvak, Esztergom környéke és a Felső-Tisza vidéke. Szórványosan másutt is előfordult, pl. Marosvásárhelyen (Maros-Torda vármegye). A bábokat a Betlehem alsó részében vágott járatban, alulról mozgatják. A bábok elnevezései vidékenként változók: angyal, ördög, Heródes, kéményseprő, halál, pásztorok, "Jutka", "Marinka" női figurák és egy adománygyűjtő báb: dékán, Kismiklós. A bábok táncát, mozgását a szereplők énekkel kísérik. Ez az egyetlen népi bábjátékunk.
 SZEREPLŐK:
A Vezérangyal vezeti a betlehemet, szerepében bejelenti Jézus születését. Öltözéke: keménypapírból készült, piros papírral bevont 35 cm-es süveg, elől fent ezüst vagy fehér csillag, alatta felfelé álló hold. Hosszú, egyenesaljú ing és gatya. Magasszárú fekete cipő. Ezüstre festett 70 cm hosszú, 5 cm széles fakard.
A Kiskirály a "Három királyok'-ból egy személy, mondókájában csak önmagáról beszél, hogy ő "király" és ezt vegyék tudomásul. Öltözéke: fején arany korona, alsó részén pánttal; jobb kezében rövidebb arany fakard, a bal kezében meg jogar, fehér, bokáig érő ing, széles piros övvel a derekán.
A Csikós a legnagyobb szereppel bíró személye a bandának. Öltözéke: fekete kalap, rajta körben hátközépig lelógó, széles nemzetiszínű szalag. Fehér, rojtos ujjú és szájú ing, gatya, csizma, piros, kivarrott mellény. Az ing a gatyába tűrve, csizmáján sarkantyú. Vállán karikás ostor. Jobb kezében rövidnyelű fokos, hátulján krepp-papír, nemzetiszín szalagok. Pörge, fekete bajusz.
/-//. betlehemvivő. A két angyal az általuk elmondott versekkel késztetik a háziakat a kínálásra és a megajándékozásra. Öltözékük: piros, elől lefelé álló félholdas süveg. Fehér, hosszú ujjú ing és gatya, fekete, magasszárú cipő. Kezükben csengettyű.
A Gulyás a betlehemi pásztorok egyike. Mondókája a pásztorok közötti élcelődés, dicsekedés. Öltözéke: kifordított, báránybéléses süveg, fehér ing a gatyába tűrve, fekete mellény. Fekete csizma - oldalt lógóval. Kinyitott bekecs derékövvel, nyakában tarisznya. Csörgős, mellig érő bot, karikás ostor, széles, egyenes bajusz.
A Juhász szintén a betlehemi pásztorok egyike. Érdekes szerep, amit jól kell tudni játszani. Különösen megmosolyogtató a Csikóssal való párbeszéde, feleselése. Öltözéke: kifordított, báránybéléses süveg (süvegesen). Rajta kifordított suba, kezében mellig érő csörgős, kampós juhászbot. A boton csörgők, láncdarabok. Furulya, csizma vagy cipő, nagy szakáll és lelógó bajusz.
A Szürkeszamár a juhásznak jelen levő szamara. Szerepe nincs, de megemlíti a csikós és a juhász is. Öltözése: fejét jól eltakaró sapka, lelógó nagy fülekkel (szamárfül), rövidkabát, cipőbe dugott nadrág.
(Schmidt Lajos elmondása szerint volt olyan juhász, aki el is döngette botjával a szamarat, ha nem vitte a hátán.)
A Kutyaütő: szerepe nincs, feladata távoltartani a házi vagy a tanyai kutyákat, amelyek sokszor megmarcangolták a kis színes sereget. Úgy öltözik, ahogy akar, de a szürkés szamárral együtt, mindketten kapnak legalább fél-fél részt.
Az utcán menve csengettyűznek, majd, amelyik házhoz be akarnak menni, a kapuban megállva bekiabálnak: "Szabad-e köszöntem?" Ha beengedik őket, a kapuban elkezdik énekelni a bebocsátó éneket.

tovább...















vertical menu css by Css3Menu.com