css buttons
by Css3Menu.com
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Hagyományok
A nyári napforduló szinte az összes kultúrában a Nap, és ennél fogva a
fény diadalának ünnepe volt, amely a pogány ember hiedelmei szerint a
világosság és a sötétség állandó harcán alapult. A természettel
összhangban élő, kereszténység előtti ember a nyárközépi tűzgyújtással
elsősorban a Napot akarta megsegíteni a sötétséggel vívott küzdelmében,
a tűz fényének erejével pedig az ártó szellemeket igyekeztek minél
messzebb űzni. Szent Iván-napi magyar népszokások
A Szent Iván naphoz fűződő hiedelmek és szokások egyrészt a szomszédos
népektől, másrészt egyházi közvetítéssel kerültek hozzánk. A magyar
szokások szerint régen a június hónapot is Szent Iván havának nevezték.
A nyárközépi tűzgyújtást, illetve a tűzcsóvák forgatását (népies nevén
lobogózást) a történelmi Magyarország egyes területein, főleg Nyitra
megyében Szent Iván napi dalok éneklése kísérte. A tűz körül álló
asszonyok különféle illatos füveket, virágokat füstöltek, s ezeket
később fürdők készítéséhez használták fel. Gyógyító hatást
tulajdonítottak a tűzbe vetett almának is: aki abból eszik, nem
betegszik meg. Baranya megyében a sírokra is tettek a sült almából, míg
Csongrád megyében azt tartották, hogy a tűzbe dobott alma édes ízét az
elhunyt rokonok is megízlelhetik. Szeged környékén tűzbe dobott, majd
onnan kipiszkált almát fogyasztottak a torok- és hasfájás
elmulasztására, vagy megelőzésére.
A tűzgyújtással a Napot akarták az emberek megsegíteni a sötétséggel vívott küzdelmében.
Fotó: internet
Varázslatok a szerelemért és a bőségért
Szerelmi praktikák és jóslások is fűződnek ehhez a naphoz. A szalmából
és a többféle fából megrakott tűz fölött a hagyomány szerint a lányok
átugráltak, amíg a fiúk azt figyelték, ki mozog közülük a
legtetszetősebben. Az ugrások magasságából és irányából persze sokféle
jövendölést lehetett kiolvasni.
- Mivel a tűzzel, a fénnyel kapcsolódik össze Szent Iván éjjele, ezért
a varázslatoknál a gyertyaégetés áll a középponban - magyarázta Marton
Gabriella. A szegedi jósnő a szerelemmel és a bőséggel kapcsolatos
varázslatokat árult el a delmagyar.hu-nak.
A szerelemért: Vegyünk elő egy tűz színű (sárga, narancssárga, piros -
ez utóbbi a legjobb) gyertyát. Karcoljuk az aljába a kiválasztottunk
nevét, majd gyújtsuk meg. A gyertyát teljesen el kell égetni úgy, hogy
egy kicsit éjfél után is égjen.
Biztosabb a végeredmény, ha egyszerre kettő gyertyát gyújtunk meg: az
elsőbe a saját, a másodikba a szerelmünk nevét kell belekarcolni. Előbb
a mi nevünkkel ellátott gyertyát kell meggyújtani, s annak lángjából a
másikat. Majd várhatjuk, hogy mindkettő csonkig égjen.
A bőségért: Szintén tűzszínű gyertyára lesz szükségünk. Írjuk fel egy
cetlire azokat a dolgokat, amiket el akarunk engedni, amiktől meg
akarounk szabdulni (például nélkülözés, negatív gondolatok) és égessük
el a cetlit, majd hagyjuk, hogy teljesen elégjen a gyertya.
Egy másik eljárás szerint a cetlire azt kell felírni, amit el
szeretnénk érni, amire vágyunk (például egy biciklit, vagy bőséges
termést), majd a gyertya alá kell tenni a papírdarabot. Végül hagyjuk,
hogy a faggyú rácsorogjon a cetlire, s gyertya teljesen elégjen.
Tisztítás, gonoszűzés: Gyújtsunk meg egy szantál vagy tömjén (ez utóbbi
a legjobb) illatú füstölőt - teljes elégetése segíti a megtisztulást.
Természetesen mindegyik varázslásnál fontos a gondolati energia - A
gyertyagyújtás idején erősen gondoljunk arra, amit el szeretnénk érni a
varázslatunkkal. Nem kell ott ülni mellette, de amíg el nem égett
teljesen a gyertya, gondoljunk arra, amiért/akiért meggyújtottuk.
(Persze figyelni kell az égő gyertyára, nehogy baleset történjen és
valami felgyulladjon a lakásban!)
A Szentivánéji álom témakörét sokan feldolgozták. Forrás: YouTube
Egyéb mágikus csodák és hagyományok
Úgy tartják, Szent Iván éjjelét megelőző nap virágzik a páfrány,
amelynek virága csak nagyon rövid ideig él. (Könnyen lehet, hogy
páfrány virágán valójában a spóráit értik.) Aki mégis tanúja lehet a
kis virág életének, az megérti a növények és az állatok nyelvét, és
megleli a föld alatt rejtőző kincseket. Azt mondják, a régi időkben a
boszorkányok a páfrány virágának köszönhették a varázstudásukat, s
általuk voltak képesek láthatatlanná válni. Halandó ember azonban
képtelen volt megszerezni ezt a virágot, mert a növény a virágzást
megelőző pillanatban varázsport hintett szét maga körül, amely álomba
ringatta a szerencsés megtalálót.
Szintén a különleges éjszakát megelőző napon zöldellő faágakat tettek
az ajtókra, ablakokra (de még a tyúkólakra is), hogy elűzzék a
boszorkányokat és megelőzzék a rontást. Az ezen az éjszakán meztelenül
szakajtott gyógynövények különleges gyógyító hatással rendelkeznek.
Kedvelt tradíció volt, hogy a falu hajadonjai körbetáncolták a
meggyújtott farakást, majd amikor az utolsó szikra is kialudt, a
kenderföldre mentek, és mindannyian leheveredtek, majd ruhájukat
leporolva felálltak. A hiedelmek szerint amelyikük után a letiport
kender felállt, az a következő évben férjet talál magának.
Szentivánéji álom, az Első Emelet tolmácsolásában. Forrás: Youtube
A tűzgyújtás talán az összes hagyomány közül a legelterjedtebb.
Eszerint a tűzrakást háromszor kellett átugrania mindenkinek, aki azt
akarta, hogy Szent János illetve Szent Iván segítsége által a
Szentháromságnál kegyelmet nyerjen. A tűz egyfajta védő-erőt is
jelentett az emberek számára, akik az ünnepek végén a ház falára
akasztották a tűz körbetáncolása alkalmával viselt koszorút, hogy az
megvédje őket a későbbi tűzkároktól, természeti csapásoktól és a
gonosztól.
tovább...
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
vertical menu css
by Css3Menu.com
|