css buttons by Css3Menu.com


  
 















A régi magyar Orion öve név változatának egy egész csoportja az aratásra utal:

Kaszáscsillag, Kaszahúgy, Egészkenyér, Félkenyér, Gyűjtők, Marokverők, Rendcsillag, Rónaőrző stb. E körbe illik a Sirius Ebédhordó, Szilkehordó neve – azokat a leányokat, asszonyokat illették e névvel, akik az aratóknak vitték az ebédet –; valamint a Tejút török eredetű, mesékből is ismert Szomásút (Szalmásút) elnevezése.
 
Orion csillagkép a Pilisben

A név az aratás idején szekerekről leszóródott szalmára utalhat (vagy a cséplés egyik ősi formájára, amikor a szétteregetett gabonát állatokkal „nyomtatták”). A Szalmásút névről egy Péter-Pál napi szokás jut az eszembe. A hangonyiak e napon, az úton szalmát gyújtanak.
Ez a Péter-Pál tüze. A gyerekek körültáncolják és rigmusolnak. A tüzet át is ugorják,.Bálint Sándor szerint a szokás nyilvánvalóan a Szent Iván tüzének áttétele. A szalma, égő szalma a Napnak („aki” gabonaisten is volt eleink szemében) az arany sugarait szimbolizálja, s azért az úton gyújtják meg, mert aratás kezdetén a Nap az égi Szalmásúton jár. Péter-Pál napját még a nagyvárosi köztudat is az aratás kezdőnapjaként tartja számon. A Szent Péter pálcája (finn Väinämöinen kaszája), Kaszáscsillag, Szalmásút nevek, Péter-Pál napja és az aratás kezdete közti nyilvánvaló kapcsolat azt jelzi, hogy azok, akik az Orion övének e neveket adományozták, tudtak arról, hogy ekkortájt a Nap az Orion felett jár (látni a Nap vakító fénye miatt nem láthatták), és ezt számon is tartották.

Hiába, ha az ember ismeri az eget, nem szorul sem órára, sem naptárra, sem iránytűre.
 
Népi csillagnevek

A nevek alakjához, szerkezetéhez, eredetéhez, életéhez egyaránt fűződik, fűződhet népi névmagyarázat.  Ezek és a nevek jellege alapján történeti jellegű magyarázatok a következő nevekhez kapcsolódnak: Tejút, Hadak útja, Hétfejű sárkány, Csaba útja.
Kiemelt fontosságúnak mutatkozik a honfoglalás és általában a háborúk, menekülések ideje. A név szerint említett történeti személyek: Csaba királyfi, Árpád, Szent László, Szent István. A Csaba útja elnevezés leggyakrabban a székelyek körében használatos. Ez a tény az itteni történeti mondákhoz hasonlóan alátámasztja, hogy ezen a vidéken máig élnek a hun leszármazásra utaló nézetek a történeti néphagyományban.
A továbbiakban bemutatom a legtöbb történett vonatkozással rendelkező csillagképeinket és magyarázataikat
Tejút (Via Lactea)
A Madarak útjától a Tejútig út ez számtalan nép fantáziájában (Vö. Erdődi 1970., Mándoki 1962.). Leggyakoribb nevei a magyarságnál: Tejút, Hadak útja A Schlägli szójegyzék ugyancsak hadi útként említi a XV. század elején. Lehet régi magyar elnevezés ez, de nem kizárt az sem, hogy fordítás németből.
Történeti adatokban a Calea Lactea nem minden névváltozatában fordult elő az „út" szó, amint az ma van. Éjjeli kegyelet neve mellett a Székelyföldön ismert volt a Tejútnak Szépasszony Vászna neve is volt, mondát is tudtak róla. Tündérek fordulója néven volt ismert a Tejút elágazása a Duna mentén és Biharban. Tudunk olyan székely népi hiedelemről, mely szerint Hunort és Magyart a szarvasünő a Szarvasnyom (Tejút) útján vezette új hazájába (Bödők 1992., 55., Jankovics 1978.). Más magyar vidéken Szalmahullajtónak, Jézus útjá nak, Szent Mihály útjának stb. is nevezik a Tejutat. A finnek máskülönben a világfát vélik látni benne, más népek például a Halottak hídját. Mai névváltozatok Erdélyből és Moldvából (Vö. Szabó T. 1957.): Angyal útja. Barát útja, Cigányok útja, Csaba útja, Égnek az útja, Fáradt embereknek az úttyik Hadak útja, Halottak úttylk, Hétfejű sárkány, Kálejá cséruluj, Kálejá luj Traján, Pásztor útja, Polyvás út, Retecsit út, Seregek útja, Szegén útja, Tejút, Tündérek útja Udvari út, Zárvák úttyik.
Mindenekelőtt útnak tekintik és nevezik a Tejutat a romániai magyarok. Ennek az útnak a jelzői: szalmás, tejes, hadaké, cigányoké, szenté, hétfejű sárkányé, tündéreké, raboké, angyaloké  már nem szépasszonyé és nem csodaszarvasé.
A Tejút létrejöttében szerepet tulajdonítanak a következő cselekedettípusoknak: lopás, pazarlás, hadakozás, honfoglalás, menekülés, honalapítás, büntetés. Látják benne nyomát: növényinek (szalma, búza), állatinak (ló), emberinek (emberek, a hétfejű sárkánnyá változtatott hét vezér; név szerint említettek: Csaba, Attila, Árpád, Szent László, Szent István.
Mándoki László közöl egy mondát Alsó-Fehér megyéből, mely szerint mokányok szórták el a szalmát az égi úton. Bukovinában négyféle elképzelésről tudunk Csaba útjával (a Hadak útjával) kapcsolatban. Az egyik szerint azon Szent Péter szekérről elhullajtott szalmája látszik, A másik Csaba útját Görögország fele mutatónak mondja, rajta jött a királyfi a székelyek megsegítésére. Valóban, nyári időszakban látható legfényesebb része a Tejútnak déli irányba mutat. A harmadik hiedelemtörténet arról szól, hogy a magyarok ezt követték honfoglaláskor; a Székelyföldre érkezve ezt mondták: Ide leszékelyezünk, innen tovább nem megyünk. Hasonlót jegyeztem le a Sóvidéken. A negyedik elképzelés is történeti, a bukovinai magyarokat közelebbről érinti: e szerint a hadikfalviak ősei a Hadak útján vándoroltak Madéfalváról Bukovinába Hadik András vezetésével.
Moldva más részein is többféle magyarázatot fűznek a Tejúthoz. A Rabok útja néven a rabok számára mutatja az irányt. Valószínű, románul, eredeti nevén is emlegetik.
Tündérek útjaként egy helyt kettéválik az út. Egyfelé Szent Péter és Isten, másfelé egy részeg ember ment rajta.
A romániai magyarok eredeztetései tehát általában egyeznek a magyarságéival. Kivétel például a Szent István-i honalapítással, a hétfejű sárkánnyal kapcsolatos, meg az, amelyikben (kissé zavaros) magyarázatot kapunk arra, miért kell a cigányoknak dolgozniuk, amíg élnek. Erdélyben gyakoribb, hogy a Tejutat hadi útnak tekintik, mint a magyar nyelvterület többi részén.
Nógrádban azt tartják, hogy amikor harcoltak, akkor mentek végig a Hadak útján a szentek. A katolikus Délvidéken a Tejút keletkezését összefüggésbe hozzák még azzal is, hogy angyalok fejték Jézus kecskéjét; Szűz Mária fejte a tehenet; Sánta Kata tejet lopott a kaszásoknak. Ugyanitt említik a Tejutat, mint amelyen Csaba hadai jártak, illetve Attila katonái mentek a mennybe.
A mai adatok után közlök néhány kiegészítő régebbi adatot, melyek pontos megfelelőire napjainkban nem leltem rá. A marosszéki Kibéden Cigányok útjának nevezték a Tejutat, s azt mondták róla, hogy a téglavetni Egyiptomba induló Cigányok szórták el azon a szalmát. Szatmár megyében közelmúltbeli adatok arról értesítenek, hogy az ottani néphit szerint a magyarok a Tejút irányából jöttek Ázsiából, illetve, hogy a cigányok ott hullajtották el a lopott polyvát. Biharban a Szalmásútról mondták, hogy ott a Göncörszekérrel utazó Szent Péter hullatta el a szalmát.
Időjárásjóslás szintén ismeretes a Tejúttal kapcsolatban. Ha éjszaka a Hadak útja a só útja (Parajd) felé mutat, másnap jó idő lesz. Drávaszögben: ha homályos, rossz idő lesz, ha fényes, akkor jó. Havadon (Marosszék) úgy tartják, hogy nyáron, ha gyér a csillagzat, és tisztán látni a Hadak útját, akkor jó idő lesz-
A Tejútra mint szalmás útra utal egy szólásunk is: a Göncöl Szekere elhullatta a szalmát. Jelentése az, hogy látszik a Tejút.
A Tejút tejes útként való értelmezésével kapcsolatos két kibédi (marosszéki) találós kérdés.
   
Üstökös
Amint legelterjedtebb népi neve (Üstököscsillag) is mutatja, csillagnak tartják. Sajátos alakú csillagnak, amely farokban, üstökben végződik. Alakjára utalva mondják, hogy olyan, mint egy bekötött zsák, azt szintén, hogy farkos csillag, fényes nyomtatórúd, seprű, tüzes kardféle, vörös csík. Aranyosszéken azt tartották, hogy gombja, rúdja van.
A Homoród mentén mondják: Van kicsi és nagy is belőle.
A Mezőségen úgy tartják, hogy az Üstököscsillag hétévente jelenik meg. Mai nevei nálunk: Farkos csillag, Sátáncsillag, Söprűscsillag (Seprűscsillag), Üstökös, Üstököscsillag.
Azok a lények, amelyeket gyűjtésemben ehhez az égitesthez kapcsolnak, a negatívum megtestesítői: ördög, sátán. Néhol a lidércet is társítják hozzá. Máshol, más népeknél hasonló helyzetet, hasonló vélekedéseket találunk.
Megjelenéséhez világszerte rendkívüli események, katasztrófák bekövetkezését fűzi a néphit. Általában jelzi, hogy háború lesz. Biharban még 1980-ban is háború, kolera, világígis jelének tartották, jelzi Faragó József, aki 1985-ben tanulmányt írt a Halley-üstökösről szóló bihari népmondákról.
Bukovinában háború, pusztulás, népvándorlás előrejelzése lehet.
Délvidéken háború, betegség, árvíz előjelének hiszik.
Az Isten küldte, a világháború jele vót, állították többen. A népi tudás gyakorlatias jellegére, az ember mindenbe rendet, jelentést belevetítő hajlamára vall például a világháborúra konkretizálás és a nagy háború istentől jövő büntetésként való felfogása. Az a népi magyarázat, miszerint az üstökös vészjelző csillag, nagyrészt az asztrológiára megy vissza, a tudomány szempontjából téves. Az öregek azonban hiszik ezt, majdnem kivétel nélkül az egész, általunk vizsgált régióban. Csak a fiatalok kételkednek előrejelző szerepében; elég ritkán fordul elő az, hogy teljesen tagadják jósjel voltát.
 Az üstökösnek tudományos szempontból is elismerésre méltó népi megfigyelése és elnevezése Kónya Ádámnak köszönhetően jutott tudomásomra. Ő kézdivásárhelyi és környékbeli emberek heves vitájának volt tanúja 1977-ben. Az egyik tábora látott égitestet Üstököscsillagnak, a másik Seprűscsillagnak tartotta. Ez utóbbiak „győztek", bizonygatva, hogy seprűszerű, szétálló csóvát láttak, nem pedig üstökszerűt, amely egyenesebb és keskenyebb. Minden bizonnyal a pontos megfigyelést jelzi ez esetben a népi terminológia, ugyanis külön nevekkel jelöli a kétféle üstököst.
 
tovább...















vertical menu css by Css3Menu.com