css buttons
by Css3Menu.com
|
|
|
|
|
|
|
|
|
A régi magyar Orion öve név változatának egy egész csoportja az aratásra utal:
Kaszáscsillag, Kaszahúgy,
Egészkenyér, Félkenyér, Gyűjtők, Marokverők, Rendcsillag, Rónaőrző stb.
E körbe illik a Sirius Ebédhordó, Szilkehordó neve – azokat a
leányokat, asszonyokat illették e névvel, akik az aratóknak vitték az
ebédet –; valamint a Tejút török eredetű, mesékből is ismert Szomásút
(Szalmásút) elnevezése.
Orion csillagkép a Pilisben
A név az aratás idején szekerekről leszóródott szalmára utalhat (vagy a
cséplés egyik ősi formájára, amikor a szétteregetett gabonát állatokkal
„nyomtatták”). A Szalmásút névről egy Péter-Pál napi szokás jut az
eszembe. A hangonyiak e napon, az úton szalmát gyújtanak.
Ez a Péter-Pál tüze. A gyerekek körültáncolják és rigmusolnak. A tüzet
át is ugorják,.Bálint Sándor szerint a szokás nyilvánvalóan a Szent
Iván tüzének áttétele. A szalma, égő szalma a Napnak („aki” gabonaisten
is volt eleink szemében) az arany sugarait szimbolizálja, s azért az
úton gyújtják meg, mert aratás kezdetén a Nap az égi Szalmásúton jár.
Péter-Pál napját még a nagyvárosi köztudat is az aratás kezdőnapjaként
tartja számon. A Szent Péter pálcája (finn Väinämöinen kaszája),
Kaszáscsillag, Szalmásút nevek, Péter-Pál napja és az aratás kezdete
közti nyilvánvaló kapcsolat azt jelzi, hogy azok, akik az Orion övének
e neveket adományozták, tudtak arról, hogy ekkortájt a Nap az Orion
felett jár (látni a Nap vakító fénye miatt nem láthatták), és ezt
számon is tartották.
Hiába, ha az ember ismeri az eget, nem szorul sem órára, sem naptárra, sem iránytűre.
Népi csillagnevek
A nevek alakjához, szerkezetéhez, eredetéhez, életéhez egyaránt
fűződik, fűződhet népi névmagyarázat. Ezek és a nevek jellege
alapján történeti jellegű magyarázatok a következő nevekhez
kapcsolódnak: Tejút, Hadak útja, Hétfejű sárkány, Csaba útja.
Kiemelt fontosságúnak mutatkozik a honfoglalás és általában a háborúk,
menekülések ideje. A név szerint említett történeti személyek: Csaba
királyfi, Árpád, Szent László, Szent István. A Csaba útja elnevezés
leggyakrabban a székelyek körében használatos. Ez a tény az itteni
történeti mondákhoz hasonlóan alátámasztja, hogy ezen a vidéken máig
élnek a hun leszármazásra utaló nézetek a történeti néphagyományban.
A továbbiakban bemutatom a legtöbb történett vonatkozással rendelkező csillagképeinket és magyarázataikat
Tejút (Via Lactea)
A Madarak útjától a Tejútig út ez számtalan nép fantáziájában (Vö.
Erdődi 1970., Mándoki 1962.). Leggyakoribb nevei a magyarságnál: Tejút,
Hadak útja A Schlägli szójegyzék ugyancsak hadi útként említi a XV.
század elején. Lehet régi magyar elnevezés ez, de nem kizárt az sem,
hogy fordítás németből.
Történeti adatokban a Calea Lactea nem minden névváltozatában fordult
elő az „út" szó, amint az ma van. Éjjeli kegyelet neve mellett a
Székelyföldön ismert volt a Tejútnak Szépasszony Vászna neve is volt,
mondát is tudtak róla. Tündérek fordulója néven volt ismert a Tejút
elágazása a Duna mentén és Biharban. Tudunk olyan székely népi
hiedelemről, mely szerint Hunort és Magyart a szarvasünő a Szarvasnyom
(Tejút) útján vezette új hazájába (Bödők 1992., 55., Jankovics 1978.).
Más magyar vidéken Szalmahullajtónak, Jézus útjá nak, Szent Mihály
útjának stb. is nevezik a Tejutat. A finnek máskülönben a világfát
vélik látni benne, más népek például a Halottak hídját. Mai
névváltozatok Erdélyből és Moldvából (Vö. Szabó T. 1957.): Angyal útja.
Barát útja, Cigányok útja, Csaba útja, Égnek az útja, Fáradt embereknek
az úttyik Hadak útja, Halottak úttylk, Hétfejű sárkány, Kálejá
cséruluj, Kálejá luj Traján, Pásztor útja, Polyvás út, Retecsit út,
Seregek útja, Szegén útja, Tejút, Tündérek útja Udvari út, Zárvák
úttyik.
Mindenekelőtt útnak tekintik és nevezik a Tejutat a romániai magyarok.
Ennek az útnak a jelzői: szalmás, tejes, hadaké, cigányoké, szenté,
hétfejű sárkányé, tündéreké, raboké, angyaloké már nem
szépasszonyé és nem csodaszarvasé.
A Tejút létrejöttében szerepet tulajdonítanak a következő
cselekedettípusoknak: lopás, pazarlás, hadakozás, honfoglalás,
menekülés, honalapítás, büntetés. Látják benne nyomát: növényinek
(szalma, búza), állatinak (ló), emberinek (emberek, a hétfejű sárkánnyá
változtatott hét vezér; név szerint említettek: Csaba, Attila, Árpád,
Szent László, Szent István.
Mándoki László közöl egy mondát Alsó-Fehér megyéből, mely szerint
mokányok szórták el a szalmát az égi úton. Bukovinában négyféle
elképzelésről tudunk Csaba útjával (a Hadak útjával) kapcsolatban. Az
egyik szerint azon Szent Péter szekérről elhullajtott szalmája látszik,
A másik Csaba útját Görögország fele mutatónak mondja, rajta jött a
királyfi a székelyek megsegítésére. Valóban, nyári időszakban látható
legfényesebb része a Tejútnak déli irányba mutat. A harmadik
hiedelemtörténet arról szól, hogy a magyarok ezt követték
honfoglaláskor; a Székelyföldre érkezve ezt mondták: Ide
leszékelyezünk, innen tovább nem megyünk. Hasonlót jegyeztem le a
Sóvidéken. A negyedik elképzelés is történeti, a bukovinai magyarokat
közelebbről érinti: e szerint a hadikfalviak ősei a Hadak útján
vándoroltak Madéfalváról Bukovinába Hadik András vezetésével.
Moldva más részein is többféle magyarázatot fűznek a Tejúthoz. A Rabok
útja néven a rabok számára mutatja az irányt. Valószínű, románul,
eredeti nevén is emlegetik.
Tündérek útjaként egy helyt kettéválik az út. Egyfelé Szent Péter és Isten, másfelé egy részeg ember ment rajta.
A romániai magyarok eredeztetései tehát általában egyeznek a
magyarságéival. Kivétel például a Szent István-i honalapítással, a
hétfejű sárkánnyal kapcsolatos, meg az, amelyikben (kissé zavaros)
magyarázatot kapunk arra, miért kell a cigányoknak dolgozniuk, amíg
élnek. Erdélyben gyakoribb, hogy a Tejutat hadi útnak tekintik, mint a
magyar nyelvterület többi részén.
Nógrádban azt tartják, hogy amikor harcoltak, akkor mentek végig a
Hadak útján a szentek. A katolikus Délvidéken a Tejút keletkezését
összefüggésbe hozzák még azzal is, hogy angyalok fejték Jézus
kecskéjét; Szűz Mária fejte a tehenet; Sánta Kata tejet lopott a
kaszásoknak. Ugyanitt említik a Tejutat, mint amelyen Csaba hadai
jártak, illetve Attila katonái mentek a mennybe.
A mai adatok után közlök néhány kiegészítő régebbi adatot, melyek
pontos megfelelőire napjainkban nem leltem rá. A marosszéki Kibéden
Cigányok útjának nevezték a Tejutat, s azt mondták róla, hogy a
téglavetni Egyiptomba induló Cigányok szórták el azon a szalmát.
Szatmár megyében közelmúltbeli adatok arról értesítenek, hogy az ottani
néphit szerint a magyarok a Tejút irányából jöttek Ázsiából, illetve,
hogy a cigányok ott hullajtották el a lopott polyvát. Biharban a
Szalmásútról mondták, hogy ott a Göncörszekérrel utazó Szent Péter
hullatta el a szalmát.
Időjárásjóslás szintén ismeretes a Tejúttal kapcsolatban. Ha éjszaka a
Hadak útja a só útja (Parajd) felé mutat, másnap jó idő lesz.
Drávaszögben: ha homályos, rossz idő lesz, ha fényes, akkor jó. Havadon
(Marosszék) úgy tartják, hogy nyáron, ha gyér a csillagzat, és tisztán
látni a Hadak útját, akkor jó idő lesz-
A Tejútra mint szalmás útra utal egy szólásunk is: a Göncöl Szekere elhullatta a szalmát. Jelentése az, hogy látszik a Tejút.
A Tejút tejes útként való értelmezésével kapcsolatos két kibédi (marosszéki) találós kérdés.
Üstökös
Amint legelterjedtebb népi neve (Üstököscsillag) is mutatja, csillagnak
tartják. Sajátos alakú csillagnak, amely farokban, üstökben végződik.
Alakjára utalva mondják, hogy olyan, mint egy bekötött zsák, azt
szintén, hogy farkos csillag, fényes nyomtatórúd, seprű, tüzes
kardféle, vörös csík. Aranyosszéken azt tartották, hogy gombja, rúdja
van.
A Homoród mentén mondják: Van kicsi és nagy is belőle.
A Mezőségen úgy tartják, hogy az Üstököscsillag hétévente jelenik meg.
Mai nevei nálunk: Farkos csillag, Sátáncsillag, Söprűscsillag
(Seprűscsillag), Üstökös, Üstököscsillag.
Azok a lények, amelyeket gyűjtésemben ehhez az égitesthez kapcsolnak, a
negatívum megtestesítői: ördög, sátán. Néhol a lidércet is társítják
hozzá. Máshol, más népeknél hasonló helyzetet, hasonló vélekedéseket
találunk.
Megjelenéséhez világszerte rendkívüli események, katasztrófák
bekövetkezését fűzi a néphit. Általában jelzi, hogy háború lesz.
Biharban még 1980-ban is háború, kolera, világígis jelének tartották,
jelzi Faragó József, aki 1985-ben tanulmányt írt a Halley-üstökösről
szóló bihari népmondákról.
Bukovinában háború, pusztulás, népvándorlás előrejelzése lehet.
Délvidéken háború, betegség, árvíz előjelének hiszik.
Az Isten küldte, a világháború jele vót, állították többen. A népi
tudás gyakorlatias jellegére, az ember mindenbe rendet, jelentést
belevetítő hajlamára vall például a világháborúra konkretizálás és a
nagy háború istentől jövő büntetésként való felfogása. Az a népi
magyarázat, miszerint az üstökös vészjelző csillag, nagyrészt az
asztrológiára megy vissza, a tudomány szempontjából téves. Az öregek
azonban hiszik ezt, majdnem kivétel nélkül az egész, általunk vizsgált
régióban. Csak a fiatalok kételkednek előrejelző szerepében; elég
ritkán fordul elő az, hogy teljesen tagadják jósjel voltát.
Az üstökösnek tudományos szempontból is elismerésre méltó népi
megfigyelése és elnevezése Kónya Ádámnak köszönhetően jutott
tudomásomra. Ő kézdivásárhelyi és környékbeli emberek heves vitájának
volt tanúja 1977-ben. Az egyik tábora látott égitestet
Üstököscsillagnak, a másik Seprűscsillagnak tartotta. Ez utóbbiak
„győztek", bizonygatva, hogy seprűszerű, szétálló csóvát láttak, nem
pedig üstökszerűt, amely egyenesebb és keskenyebb. Minden bizonnyal a
pontos megfigyelést jelzi ez esetben a népi terminológia, ugyanis külön
nevekkel jelöli a kétféle üstököst.
tovább...
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
vertical menu css
by Css3Menu.com
|