css buttons by Css3Menu.com


  
 















Dologtiltó nap

A magyar néphit kétféle Lucát ismert, a jóságost és a boszorkányost. A néphit szerint a nevenapján végzett munkák (fonás, szövés, lúgzás, kenyérsütés, meszelés) tilalmainak megszegőit megbüntette. Luca-napi tilalmak A magyar hiedelemvilágban igen jelentős szerepe van a démonikus tulajdonságú Lucának, a sokfelé Luca boszorkánynak nevezett természetfeletti hiedelemlénynek. Luca asszony a somogyi néphitben nagyhatalmú, ártani tudó lény, a gonoszok közé tartozik, és főleg neve napján kell tartani tőle. Luca napjához számos dologtilalom és varázsló cselekmény kapcsolódik. Elsősorban az asszonyoknak kellett vigyázni, általánosnak tekinthető például a fonás, varrás és a mosás tilalma. A mosási és varrási tilalom Somogy-szerte a baromfiakkal, főleg a tyúkokkal van összefüggésben: ha mosnának ezen a napon, akkor szétmosnák a „tikok valagát”, ha varrnának, akkor bevarrnák a „tikok seggit”, nem tudnának tojni. Luca napján nem adtak ki semmit a házból, mert az elviszi a szerencsét (Büssü, Lábod). Nem szabad kenyeret sütni, mert Luca asszony visszalöki a kemencéből; fonalat áspálni, mert aki megteszi, úgy fog forogni, mint az áspa (Lábod). Mindenfelé ismert és követett szabály az, hogy ezen a napon asszony, nő nem mehet el a háztól, mert akkor majd az apró baromfiak szétszélednek. „Amelyik nő a szomszédba megy aznap, ott annak a fejét a moslékos vödörbe dugják, hogy el ne vigye tőlük a szerencsét.” Ezen a napon az asszonyoknak otthon kellett ülni, sőt „tíz óra előtt nem is kelhetett fel”, hogy sok kotlósuk legyen tavasszal, s azok nyugodtan üljenek a tojásokon. Több helyen is említették, hogy a hajnali-reggeli kotyolókat sem a gazdaasszony, hanem a család egy másik nőtagja fogadja (Büssü, Gölle, Toponár). Az viszont szerencsének számít, ha férfi állít.

tovább...















vertical menu css by Css3Menu.com