Kenyérsütési tilalaom
A kenyérsütéshez számtalan
hiedelem jellegű előírás és tilalom járult. A kenyér az egyházi
szimbolikában is fontos szerepet kapott – tisztelete részint ezen
alapszik A magyar népi hitvilág kenyérrel kapcsolatos legfontosabb
adatcsoportjai a következők: A tilalmak egy része a sütés időpontját
szabályozza. Az országszerte általános pénteki (különösen nagypénteki)
tilalmat még a közelmúltban is megtartották. Ebben komoly szerepe volt
a tilalmak ellen vétők büntetésével kapcsolatos hiedelmeknek (a pénteki
kenyér véres lesz, kővé válik, sír a kemencében). Emellett a pénteki,
ill. nagypénteki kenyeret felhasználhatónak vélték különböző mágikus
célokra (pl. vízbe fúlt megkeresése). Tilalmas nap volt továbbá a kedd
is kedd asszonya, valamint az év jeles napjai közül elsősorban Luca
napja és Borbála napja. A tilalmak más része a sütést végző személyre
vonatkozik (férfi, valamint menstruáló nő nem süthet; asszony sütés
előtt nem közösülhet), ill. magára a készítés műveletére (a rontást,
szemverést megelőzendő a kovászolást nem láthatta idegen, nem volt
szabad a tésztát megdicsérni: az erjesztő anyagot általában nem volt
szabad kölcsönadni).
tovább...
|