|
Hiedelem
A kenyér becsben tartása,
tisztelete még a 20. században is elevenen élt (pl. Isten áldása néven
emlegették; nem volt szabad rálépni, eldobni; ha leesett a földre, meg
kellett csókolni, de legalább ráfújni). A kenyér megszegését és
fogyasztását szabályozó előírások és tilalmak is részben e tiszteletet
tükrözik. Részben analógiás úton kívánnak bizonyos célokat biztosítani
(megszegés előtt keresztet kell rá rajzolni; a megkezdett karéjt végig
kell enni; befelé kell fordítani, hogy a gazdagság befelé siessen
stb.). A kenyér, mint a család jólétét, bőségét, termékenységét
szimbolizáló, ill. biztosító alapvető táplálék, elsősorban bizonyos
kezdő alkalmakkor kapott szerepet, amikor egyébként is jellemző volt e
célok mágikus biztosítása. Általános volt az új házba vitt kenyér és
só, amely a lakók jólétét kívánta biztosítani vagy azt szimbolizálta.
Hasonló szerepe volt a kenyérnek lakodalomkor (pl. az új asszonyt
kenyér alatt vezették be, ő maga osztogatott a vendégeknek kenyeret
stb.). A kenyér halottkultuszban betöltött szerepe fontos volt: mint
legalapvetőbb táplálék kapott szerepet a halott etetésében és
ezzel összefüggésben a szegények etetésében. Fontossága révén lett a
kenyér és a sütés minden eszköze mágikus és gyógyító célokra alkalmas
tárggyá. Sokféle betegség (pl. árpa, kinövés, seb stb.) gyógyszereként
ismert a kenyér elfogyasztása; a vele való bedörzsölés, eltörése a
beteg feje felett, a kenyérmosó vízzel való itatása, stb. A tűzvész
elhárításában a kenyér és a sütőteknő; a vihar elhárításában a szénvonó
és a sütőlapát kapott fontos szerepet. Előjelek is fűződtek a
kenyérhez: legáltalánosabb az a hit volt, hogy a sütés közben megrepedő
kenyér egy családtag halálát jelenti. A cselekmények nagy része már
hiedelemháttér nélküli, csak a hagyomány által fenntartott gesztus.
Legelevenebben a kenyér tisztelete élt a legutóbbi időkig.
tovább...
|