|
Csigacsináló, csigacsináló tábla, tésztacsináló
A kiváltképp az Alföldön ünnepi
étkezések, így a lakodalom húslevesébe főzött csigatészta megsodrására
szolgáló kis kézi eszköz. A tésztasodrásra 8–12 cm hosszú, 6–10 cm
széles, finoman bordázott felület szolgál. A meggyúrt és vékonyra
elnyújtott levestészta szögletesre felvágott apró darabjait pálcikán
sodorják e felületen, hogy ezáltal apró bordázott csigává váljanak.
Erre a műveletre legegyszerűbben használható a szövőszékhez tartozó
elnyűtt borda egy darabja, pálcika gyanánt pedig orsó. A
csigacsinálónak azonban korán kialakultak fából faragott változatai is,
köztük csipkézett, áttört szélű, hátlapján és peremén ékrovással,
tulipán- és állatalakokkal díszített cifra változatai is. A legkorábbi
évszámos cifra példány Debrecenből ismert 1782-ből. A díszes példányok
feltehetően lányok, fiatalasszonyok számára készültek kedveskedésnek. A
csigacsináló ajándékozásának szokása összefügg azzal, hogy a lakodalom
előtti napon, az Alföldön sokfelé „csigacsinálót” tartottak, amelyen a
meghívott lányok, fiatalasszonyok közös munkával készítették el a
vendéglátáshoz szükséges nagy mennyiségű csigát, csigacsinálóik pedig
közszemlére kerültek. – Valószínűleg a fából faragottak utánzataként
készültek cserép csigacsinálók is zöld, barna vagy fehér ólommázzal
leöntve. A tárgy felső része, a bordázott felület körül aprólékosan
díszített: virágokat vagy geometrikus elemeket karcolt vagy vésett reá
mesterük. A legismertebb és legszebb darabok Debrecenből valók.
Hátlapjukon olykor bekarcolt dedikáció található a megajándékozott
lányhoz.
tovább...
|