css buttons by Css3Menu.com


  
 















Advent
 
Advent latinul az Úr érkezése, a karácsonyra való előkészület ideje, az egyházi év kezdete, az a karácsony napját megelőző időszak, amely az András napjához (nov. 30.) legközelebb eső vasárnappal kezdődik. Legkorábban november 27.-én, legkésőbb december 3-án kezdődik. Eredete a 6. századba nyúlik vissza, s eleinte háromnapos böjttel volt összekötve. XIV. Kelemen pápa az adventi szerdákra és pénteki napokra rendelt böjtöt, szombatra pedig megtartóztatást. Sokféle – különösen az idősebb asszonyok – még a századforduló után is böjtöltek. Az 1611. évi nagyszombati zsinat – első vasárnapjától Vízkeresztig a házasságkötést is püspöki engedélytől tette függővé. Ezért az advent időszak alatt lakodalmat, táncmulatságot nem tartottak. Némely vidéken az advent kezdetét a gyermekek kántálása jelezte (karácsonyi köszöntés). Mint általában a jelesebb egyházi ünnepekhez, különféle hiedelmek fűződtek hozzá. Advent a karácsonyi előkészület négyhetes időszaka. A katolikus egyház eredetileg minden héten, szerdán és pénteken böjtöt, szombaton a hústól való tartózkodást rendelte el. A vallási előkészületeket a böjtön kívül a hajnali misék, roráték jelentették.
Ez az időszak olyan jeles napokat foglal magában, mint András (november 30.), Borbála (december 4.), Miklós (december 6.) és Luca (december 13.), melyekhez termékenységvarázslás, termés-, időjárás-, férj, sőt haláljóslás is kapcsolódott. Hozzátartozott ehhez a gonosz, rossz szellemek, a boszorkányok elhárítására, elűzésére vonatkozó számtalan eljárás is.
Az advent időszakában szerveződtek és készültek fel a betlehemesek, kántálók, ostyahordók és egyéb karácsonyi játékok előadói. Némely vidéken már advent idején megkezdődött a kántálás és a betlehemezés.
Valamikor az advent kezdetét éjféli harangszó jelezte, ekkor kezdődött az egyházi év is. Az advent hetei alatt a vallásos emberek a Mária tiszteletére elmondott - a népi szóhasználatban aranyos vagy angyali jelzővel illetett - hajnali misére (roráte) jártak, és szigorúan böjtöltek. Az advent heteihez, elsősorban a keresztény országokban, különféle népszokások kapcsolódnak, az egyik legismertebb, a fenyőből, örökzöldből készített adventi koszorú, melynek négy gyertyáját az adventi hetek négy vasárnapján kell meggyújtani. Úgy tartják, hogy a gyertya lángja Jézus fénye. A fehér gyertyák a tisztaságot szimbolizálják, a lila gyertyák a bűnbánatra figyelmeztetnek. A koszorúkat díszítő vörös és arany szalagok, az életet jelképezik.
Mint általában a jelesebb egyházi ünnepekhez, különféle hiedelmek fűződtek hozzá.
Advent ideje nemcsak a karácsonyi felkészülésé, meglehetősen jó alkalom adódik a különböző varázslásokra, amelyekhez segítségül az egyház szentjeit hívják, például december 4-én Borbálát, 6-án Miklóst, 13-án pedig Lucát. Mindeközben arról sem feledkezhetnek meg, hogy advent heteiben - advent vasárnapjától Vízkeresztig - a római katolikus egyház tiltja az ünnepélyes esküvőt. Az időszak egyik kiemelkedő pontja a harmadik, ún. Gaudete-vasárnap, az örvendezés vasárnapja, amikor a bűnbánatra utaló violaszínt a rózsaszín váltja fel és az egyház örömünnepet ül. Bár a katolikus hagyomány elsősorban a penitencia, a bűnbánás idejének tekinti az adventi időszakot, az advent sohasem volt olyan szigorú, mint a Húsvétot megelőző nagyböjt, s ma már a tilalmakat kevesen tartják be.


tovább...















vertical menu css by Css3Menu.com