Egészségvarázslás
Az egészség biztosítása érdekében
végzett mágikuseljárások, rítusok. A cselekvés elvégzése
általában meghatározott időponthoz, leginkább naptári ünnepekhez
kapcsolódik. Pl. karácsonykor meghatározott ételek fogyasztása
(fokhagyma vagy méz) szolgálta az egészségvarázslás célját (karácsonyi
vacsora), pünkösdkor a harmatban való mosdás. A mosdásnak, fürdésnek,
ill. a katartikus rítusoknak általában gyakran van
egészségvarázslás jellege. Pl. folyóvízben fürdés nagypéntek hajnalán.
Általában ismert volt az az elképzelés, hogy a serdülő gyermeknek nem
árt, ha kiáll az esőre, attól egészséges lesz, nagyra nő (ezt a
hiedelmet ma is, városon is ismerik). Egészségvarázslásnak vehető az a
szokás is, hogy a gyermekek meghemperegnek az első hóban és az első
mennydörgéskor. A kiszehajtás, villőzés és más ünnepi szokások
bizonyos mozzanataiban is felfedezhetjük az egészségvarázslás
szándékát. A közelmúlt magyar népi hitvilágában az
egészségvarázslással összefüggő szokások és hiedelmek csak nagyon
áttételesen következtethetők ki.
A Szent Iván¬napi tűznek természetesen egészségvarázsló szerepe is
volt. A tűz tisztító és gyógyító ereje a néphitben sokáig élt. Ez
a tűz átugrálása, és a felette füstölt különféle növények következtében
aktiválódott. Például Menyhén,( Gímesen) virágos bodzafaágat pároltak a
tűzön, amit később daganatra tettek. (Tardoskedden) a tűzön megpörkölt
vadbodzát az ágyba vitték a bolhák ellen. Vajkán vasfüvet,
fodormentát, tisztesfüvet füstöltek, ebből főztek teát "mellfájás"
ellen. (Almágyon ) tűzugrálás közben ezt kiáltották: "Kezem, lábam ki
ne törjön, minden csontom összeforrjék." Ezért pároltak a tűzön
virágos bodzafaágat, ezt eltették s alkalom adtán daganatra tettek. A
tűzön megpörkölt vadbodzát az ágyba tették a bolhák ellen.
Gyógynövényeket füstöltek, ezekből teát főztek különféle nyavalyák
ellen. Volt ahol a lányok mentek el estefelé könnyen égő anyagot
lopkodni, mert csak úgy lehetett hasznukra a tűz, meg a
rajta füstölt fű, ha lopták az alapanyagot. A tüzet némely településen
este a temetőben rakták meg, de ez nem volt általános. Az égő üszköt
elvitték a házakhoz, letűzték a kertbe, hogy a hernyó el ne pusztítsa a
gyümölcsöt, vagy a vetések közé, hogy az élet meg ne üszkösödjék
A kutak és források vize körül füstöt támasztottak, hogy a sárkányok és
kígyók mérgét elűzzék, továbbá üszögöket vittek a káposztás kertbe,
hogy a hernyó a káposztát meg ne egye, el ne pusztítsa a gyümölcsöt,
vagy a vetések közé, hogy az élet meg ne üszkösödjék. Az ünnep
estéjén kötött koszorúnak egyes vidékeken különös erőt tulajdonítottak,
s ezt a ház elejére szokták akasztani tűzvész ellen. Az olyan
anyának, akinek elhalt gyermeke, Szent Iván napja előtt nem szabad
gyümölcsöt ennie. A tűzugrálás alkalmából tűzbe dobott gyümölcsnek is
fontos szerepe volt, mágikustárgyként használták. A tűzben sült
almát a gyermekeknek szórták, hogy egészségesek maradjanak; A tűz körül
álló asszonyok különféle illatos füveket, virágokat füstöltek, s ezeket
később fürdők készítéséhez használták fel. A tüzet zsúpkévéből,
szalmából, gallyakból stb. gyújtják, illatos növényeket, virágokat
füstölnek rajta, melyeket gyógyításra is felhasználnak: ökörfark-kórót,
orgonát, bodzát, ürmöt stb.
tovább...
|