Kócslyuk

Egészségvarázslás

Az egészség biztosítása érdekében végzett mágikuseljárások, rítusok. A cselekvés elvégzése általában meghatározott időponthoz, leginkább naptári ünnepekhez kapcsolódik. Pl. karácsonykor meghatározott ételek fogyasztása (fokhagyma vagy méz) szolgálta az egészségvarázslás célját (karácsonyi vacsora), pünkösdkor a harmatban való mosdás. A mosdásnak, fürdésnek, ill. a katartikus rítusoknak általában gyakran van egészségvarázslás jellege. Pl. folyóvízben fürdés nagypéntek hajnalán. Általában ismert volt az az elképzelés, hogy a serdülő gyermeknek nem árt, ha kiáll az esőre, attól egészséges lesz, nagyra nő (ezt a hiedelmet ma is, városon is ismerik). Egészségvarázslásnak vehető az a szokás is, hogy a gyermekek meghemperegnek az első hóban és az első mennydörgéskor. A kiszehajtás, villőzés és más ünnepi szokások bizonyos mozzanataiban is felfedezhetjük az egészségvarázslás szándékát. A közelmúlt magyar népi hitvilágában az egészségvarázslással összefüggő szokások és hiedelmek csak nagyon áttételesen következtethetők ki.

A Szent Iván¬napi tűznek természetesen egészségvarázsló szerepe is volt. A tűz tisztító és gyógyító ereje a néphitben sokáig élt. Ez a tűz átugrálása, és a felette füstölt különféle növények következtében aktiválódott. Például Menyhén,( Gímesen) virágos bodzafaágat pároltak a tűzön, amit később daganatra tettek. (Tardoskedden) a tűzön megpörkölt vadbodzát az ágyba vitték a bolhák ellen. Vajkán vasfüvet, fodormentát, tisztesfüvet füstöltek, ebből főztek teát "mellfájás" ellen. (Almágyon ) tűzugrálás közben ezt kiáltották: "Kezem, lábam ki ne törjön, minden csontom összeforrjék." Ezért pároltak a tűzön virágos bodzafaágat, ezt eltették s alkalom adtán daganatra tettek. A tűzön megpörkölt vadbodzát az ágyba tették a bolhák ellen. Gyógynövényeket füstöltek, ezekből teát főztek különféle nyavalyák ellen. Volt ahol a lányok mentek el estefelé könnyen égő anyagot lopkodni, mert csak úgy lehetett hasznukra a tűz, meg a rajta füstölt fű, ha lopták az alapanyagot. A tüzet némely településen este a temetőben rakták meg, de ez nem volt általános. Az égő üszköt elvitték a házakhoz, letűzték a kertbe, hogy a hernyó el ne pusztítsa a gyümölcsöt, vagy a vetések közé, hogy az élet meg ne üszkösödjék
A kutak és források vize körül füstöt támasztottak, hogy a sárkányok és kígyók mérgét elűzzék, továbbá üszögöket vittek a káposztás kertbe, hogy a hernyó a káposztát meg ne egye, el ne pusztítsa a gyümölcsöt, vagy a vetések közé, hogy az élet meg ne üszkösödjék. Az ünnep estéjén kötött koszorúnak egyes vidékeken különös erőt tulajdonítottak, s ezt a ház elejére szokták akasztani tűzvész ellen. Az olyan anyának, akinek elhalt gyermeke, Szent Iván napja előtt nem szabad gyümölcsöt ennie. A tűzugrálás alkalmából tűzbe dobott gyümölcsnek is fontos szerepe volt, mágikustárgyként használták. A tűzben sült almát a gyermekeknek szórták, hogy egészségesek maradjanak; A tűz körül álló asszonyok különféle illatos füveket, virágokat füstöltek, s ezeket később fürdők készítéséhez használták fel. A tüzet zsúpkévéből, szalmából, gallyakból stb. gyújtják, illatos növényeket, virágokat füstölnek rajta, melyeket gyógyításra is felhasználnak: ökörfark-kórót, orgonát, bodzát, ürmöt stb.