Hamvazószerda
Hamvazószerda keresztény ünnep. A
farsangi időszak utáni, első nap. A húsvét ünnepét megelőző 40 napos
nagyböjt kezdete. Neve onnan származik,, hogy az őskeresztények
vezeklésként hamut szórtak a fejükre, ez a 12. századtól az egyházi
szertartás része lett (hamvazkodás). Az ókereszténység idején a
mezítlábas, zsákruhába öltözött nyilvános bűnösöket a püspök a
templomba vezette, majd miután a bűnbánati zsoltárokat elimádkozták,
fejükre hamut hintett, és kiutasította őket a templomból. A
kiutasítottaknak egészen nagycsütörtökig tilos volt a templomba
belépniük. Hamvazószerdán – elsősorban a katolikus egyházban – szentelt
hamuból (mely az előző évi virágvasárnap barkáinak hamvai) keresztet
rajzolnak a hívők homlokára, az alábbi mondatok egyikével: „Ember,
emlékezz rá, hogy porból vagy és porrá leszel”, illetve „Térjetek meg
és higgyetek az evangéliumnak!” Ezt a napot ritkábban protestáns
közösségekben is megünneplik. II. Orbán pápa 1091-ben rendelte el, hogy
a papok minden keresztény homlokát hamuval kenjék meg ezen a napon, ez
a szokás a katolikusoknál mindmáig fennmaradt. A templomban a mise után
a pap az előző évi szentelt barka hamuját megszenteli, s azzal rajzolja
a keresztet a hívek homlokára. Ezt nevezik hamvazásnak, ami a nagyböjt
kezdetét jelző szertartás. A hamuval hintés ősi jelképe a bűnbánatnak,
mivel a hamu az elmúlásra, a halálra figyelmezteti az embert. A néphit
szerint, aki hamvazkodik, annak nem fog fájni a feje. További
elnevezései: szárazszerda, böjtfogószerda, böjtfőszerda.
tovább...
|