css buttons by Css3Menu.com


  
 















Juhászkeresztelés

Főként a Közép-Tisza vidéken ismert szokás a juhászkeresztelő. Kunmadarason 1832-ben jegyezték be a tanácsi jegyzőkönyvbe: „Feladattatnak számos Juhászok, hogy Juhász keresztelő nevezet alatt vendégeskedtek, ittak, ettek reggelig; mivel pedig annak tartása. a Ts. NKun Törvényhatóságoknak éppen a Madarasi Juhász Keresztelőt tartott juhászok ellen hozott ítéletnek közhírré tétele által is meg van tiltva, azok a Juhászok fejenként 20–20 pálczákkal fenyíttetni rendeltetnek…” Nem ez volt az első hatósági intézkedés. A Nagykun Kerület 1827-ben ismételten törvényszékileg eltiltotta a „Juhász kereszteltetés”-t és a vele járó „dobzódások”-at. A nagykunsági juhászok kedvét azonban deressel, botozással sem vehették el a „keresztelő”-től. Még az 1900-as évek elején is megtartották, bár esetenként csak a juhász lakodalmán kerítettek rá sort. A fiatal juhász „keresztapát” választott, rendszerint 60 éven felüli, tekintélyes juhászt, akihez tanácsért, segítségért fordulhatott, ha megszorult. „Akit megkereszteltek, az nevet is kapott; annak le kellett váltani magát: 5 vagy 10 liter bort vagy egy hordó sört hozatott, akkor aztán megmaradhatott a régi neve. Egyébként elnevezték, elkeresztelték a juhászok; így például a Szabó György neve Thurzó Hamuka lett.

tovább...















vertical menu css by Css3Menu.com