css buttons by Css3Menu.com


  
 















Tűzön járás

Tűzön járás során mezítláb végigsétálnak forró köveken vagy parázson, anélkül, hogy égési sérülést szenvednének. Számos kultúrában a hitbizonyítékaként vagy próbájaként szolgált.
A tűzönjárás (tűzjárás, parázsséta) évezredes gyakorlat szerte a világban a Fülöp szigetektől kezdve Észak-Amerikán, Görögországon át Tibetig vagy Afrikáig, amit a gyógyító és beavató szándékkal végeztek. Éppúgy eszköze és támogatója a testi, lelki, szellemi és érzelmi gyógyításnak, mint a felnőtté válásnak, a teljes jogú tagságnak az adott nép, közösség életében. A tűz az az „elem”, amely végigkísérte emberré válásunkat, és ebből a szempontból is sokan tekintik egy transzformációs (minőségében átalakító) erőnek.
Amikor olyasmit teszünk meg, ami nagyon nehéz, vagy amiről azt hittük korábban: „lehetetlen”, testünk minden egyes sejtje megtanul áttörni a korlátozó hiteinken. Ezért a tűzjárás egyaránt hasznos lehet az egyénnek, egy csapatnak vagy ha „magasabb fokozatra” akarunk kapcsolni, ha korlátok nélkül hozzá akarunk férni belső erőforrásainkhoz, akár a gyógyítás, akár döntéshozatal, vagy épp a kockázatvállalás és megvalósítás során.
A tűzjárás olyan élmény, amely túlmutat a megszokott emberi tapasztalatokon, s lehetőséget teremt, hogy közvetlen kapcsolatot teremtsünk saját legbelső energiánkkal. Ebben az értelemben ez a ma elérhető egyik leghatékonyabb tapasztalás – akár átsétál a tűzön, akár csak megfigyeli azt – amely megérint minden résztvevőt. S hozzásegít bárkit, hogy bátorságra váltsa félelmeit, legbelső szorongásait nyugalomra cserélje, szert tegyen a jövője formálásához szükséges önbizalomra. Akár átmegyünk a tűzön, akár nem, erősebben, magabízóbban, feltöltődve távozunk a tűzjárásról.
A tűzjárás rítusa magába foglal egy legalább négy órás felkészülést, elmélyülést önmagunkban, ami könnyen kapcsolható más tréningekhez, szemináriumokhoz is.
A tűzjárás nem veszélytelen, a 850 °C-nak megvan a maga kockázata, ezért érdemes egy tapasztalt tűzjáró tréner segítségét igénybe venni. Ugyanakkor mindenki csak saját elhatározásából, szabad akaratából vegyen részt a tűzjáráson, úgy hogy képes önállóan meghozni döntését, akár átmegy a tűzön, akár nem, s döntéséért, s annak minden következményéért vállalni a felelősséget. Átmenni soha sem kötelező, csak a jelenlét ajánlott.
Nehéz egyértelműen alapítókról beszélni, mert mint a korábbiakból is kitűnik, a tűzjárás „mindig is volt, mindig is lesz”. Mégis sokan a New Age megjelenéséhez, pontosabban Tolly Burkan munkásságához kapcsolják a tűzjárás modernkori megjelenését, aki 1977-ben alapította meg mozgalmát. A tűzjárás magyarországi megjelenése Ken Cadigan és Vörös Ákos nevéhez fűződik (a 90-es évek elejétől), valamint Honti Margóhoz. Ők alapvetően Burkan tűzjáró technikáját/filozófiáját követték, amelyet ki-ki a maga személyisége, meggyőződése szerint egészített ki, fejlesztett tovább a transzperszonális pszichológia, az intenzív megvilágosodás vagy más ezoterikus tapasztalás irányába. A tűzjárás technikáinak alkalmazása a belső erőforrásokhoz való korlátlan hozzáférés lehetőségének megtapasztalására, ezen keresztül új életminőség kialakítása, új, kihívó célok kitűzése és elérése már inkább az NLP hatását mutatja. Ennek az irányzatnak a képviselői: Tony Robbins, Barna L. Gábor és sokan mások. A tűzjáráshoz kifejezetten puha fát használnak (fenyő, nyár). A kemény fa éles szélű parázs-darabkákat eredményez, ami balesetveszélyes, könnyen vezethet sérülésekhez, egyszerűen csak azért is, mert becsapja a tűzjáró érzékeit, tehát az akác,bükk, tölgy vagy más, ilyen parazsat adó fa használatát mellőzik. A fenyő széllécekből (faipari hulladék) megépített máglya egyenletes és puha parazsat eredményez. A mennyiséget úgy lehet megbecsülni, hogy kb. 6-8 résztvevőnként egy-egy köbméterrel lehet számolni (ez függ az évszaktól, illetve az időjárástól is: télen, vagy esős időben több kell). A gyors és egyenletes égés biztosítása érdekében viszonylag sok papírra, régi újságra van szükség. A tűz körül általában négy világító máglyát helyeznek el. Ezek faigényére is érdemes gondolni, de a fa minőségével kapcsolatosan itt nincsenek megkötések. A tűzjárás területigénye kb. 12×12 méteres négyzet. A helyszín kiválasztásánál érdemes megfontolni, hogy épületektől lehetőleg minimum 20 méterre húzódjon a terület határa, s mindenképpen legyen lehetőség a tűz gyors eloltására, pl. ha a szél túlzottan megerősödik. Ezért javasolt valamilyen locsoló berendezés, tömlő telepítése, vagy ha erre nincs mód, néhány vízzel telt vödör is megteszi. A 12×12 méteres terület talaja szerencsés, ha puha és egyenletes s nincs túl nagy lejtése. Mindenképpen kell lennie a közelben olyan helynek, ahol a csoport felkészülhet. Ennek a helyigénye kb. akkora, hogy félkörívben elhelyezkedve, egy-egypolifoum-matracon mindenki kényelmesen tudjon relaxálni. Amennyiben jó az idő, ez megoldható a szabad ég alatt is. (Fontos, hogy a parázs-szőnyeget ne világítsa meg külső, mesterséges fény, pl. utcai lámpa, mert a parázs „kifakulhat”, a tűzjáró nem érzékeli, hogy parázson, vagy már hamun sétál, ami veszélyforrás lehet.)

 
tovább...















vertical menu css by Css3Menu.com