Kaláka
A legismertebb társasmunkák
egyike, amelynél a közösség tagjai vagy bizonyos csoportjai (lokális,
vérségi, vagyoni) tagjuknak (családjának), vagy egy községi
intézménynek szívességből vagy kölcsönösségi alapon munkát végeznek, s
amelynél a segítők együtt, egyszerre, társaságban, s rendszerint
szórakozással (ének, tánc, mese) egybekapcsoltan dolgoznak. A közösség
bármelyik tagja akármikor visszahívhatja a megsegítettet, s az a munka
visszaadását, a kalákában való részvételt kötelességének tartja. A
kalákáknál éppen az önkéntes jelleg miatt kap nagy szerepet a
szórakozás kalákatánc. A kaláka elnevezés Erdélyben és a vele határos
K-mo.-i részeken ismeretes, s megváltozott, ill. módosult jelentésű
román kölcsönszó a magyarban. A Bácskában a móva, a Nagykunságban
akoceta szláv eredetű elnevezést használják. Ismert a segítség
elnevezés is. Annak ellenére, hogy a kalákákhoz a munkán kívül még
számos funkció tapad, a kalákák a legtermelékenyebb munkaszervezeti
formák között foglalnak helyet. A közösség ugyanis a rosszul dolgozót,
hanyagot megszólja, s ha nem végez jobb munkát, legközelebb nem segítik
ki, nem mennek el hozzá dolgozni. Az egyes családok kalákába ezért a
legmunkaképesebb, a legkülönb családtagjaikat küldik, hogy a családra
ne hozzon szégyent. A kaláka szervezésének módja, a munka lefolyása, s
a benne érvényesülő munkamegosztás a résztvevők feladatköre
(gazda, gazdasszony), a különböző hozzátapadó munkán kívüli funkciók a
kalákát a legösszetettebb munkaszervezeti fajtává teszik. A kaláka
megléte valamely közösségben a közösség egységét, bizonyos fokú
homogenitását jelzi. Ezzel magyarázható, hogy a kaláka a nagyobb
dunántúli és az alföldi településeken – a házépítést leszámítva – már a
múlt században kezd háttérbe szorulni, gazdasági súlyából veszíteni, s
legfeljebb bizonyos társadalmi rétegeken belül, azonos vagyoni
helyzetűek között van valamelyes jelentősége. Ezzel szemben Erdélyben,
Észak-Magyarországon s a Dunántúl kisebb településein, a nagyobb
városoktól távol (Zala, Somogy, Bakony) még századunkban is az egész
falura kiterjedt a kalákában résztvevők köre.
tovább...
|