Dramatikus táncok
Azok a pantomimikus táncjátékok
és jelenetek, melyekben a zene, a tánc és gesztus a megjelenítés és
ábrázolás eszközei. Ilyen pantomimikus táncok a pásztortánc-kultúrában
gyökerező disznóölő tánc, Oláh leány tánca,
Savanyó-játék, a „memento mori”-szerű Bene Vendel tánca, valamint
a nyírségi lakodalmakban a részegséget és kijózanodást megelevenítő
jelenet. Néhány állatutánzó táncunk is ilyen pantomimikus
jelenet, így a bekölcei rókatánc, amelyben az elfogott tyúkkal
játszó rókát alakítja a táncos, és sapka jelképezi a tyúkot. Továbbá az
állatok párzását utánzó vérteskethelyi rókatánc és a nagyvázsonyi
nyúltánc. A dramatikus táncok közé soroljuk a népi színjátszásban az
ábrázolást és a cselekmény bonyolítását szolgáló táncjeleneteket,
táncbetéteket is, (betlehemes pásztortánc, tréfás verbuválás) s
tágabb értelemben az egyes szokásokban bizonyos mértékig dramatikus
funkciót betöltő rituális táncokat. A táncjátékokon, dramatikus
funkciójú táncokon kívül egyes tánctípusok is őriznek pantomimikus
elemeket, mozzanatokat. A cigányok küzdelmet megelevenítő,
párbajszerű botolójában ilyen a találatot vagy támadó szándékot
kifelező mimika (Nyírvasvári), a cigánytáncban és
medvetáncban pedig az obszcén részletek. S ugyancsak a táncba szőtt
pantomim a páros cigánytáncban (Tiszaigar) a mosakodás és
borotválkozás, a gyimesi féloláhosban pedig a mesterségutánzás
gesztusai. Pantomimikus elemeket és vonásokat őriznek a páros táncok
csalogatós formulái is.( csalogatás)
tovább...
|