|
Körüljárás
Előírt formák szerint történő
rituális mozgás, mely egy középpont körül kört ír le; a vallásos
kultusznak és a népszokásoknak egyaránt gyakori rítuseleme.
Változatai pl. a körülfutás, körülugrálás, körüllovaglás, körülszántás.
Célja, funkciója sokféle lehet. 1. Valamely hely, személy, tárgy
mágikus védelme, a gonosztól való elzárása. A körüljárással mintegy
láthatatlan kört vonnak a körüljárt körül. Ez a körüljárás többnyire
jobbról balra, a nap járását utánzó irányban történik. Így járják körül
a vetés után a földet, a tavaszi ünnepek alkalmával a határt.
Körüljárják lakodalomkor az asztalnál ülő új párt. A moldvai
falvakban a keresztapa az örömkaláccsal háromszor megkerülte azt a
szekeret, melyben az új pár ült. Körüljárják az állatok első
kihajtásakor a nyájat, hogy ne széledjenek szét az állatok, s ne
bántsák őket a vadak ( Szent György napja). Körüljárják a
temetésen részt vevők a behantolt sírt. 2. A jogszokásokban a
körüljárás a birtokba vevés kifejezésére szolgál. 3. Kifejezheti
továbbá a körüljárt középponthoz való tartozást is: az új asszony
körüljárta a tűzhelyet új otthonában, később, amikor a tűzhely a fal
mellé került, ugyanezt tette az asztallal. A búcsú-járók körüljárják a
templomot, vagy az oltárt, a szent köveket is körül szokták járni,
egyházi ünnepeken körmenetet tartanak. 4. A népi hitvilág
sok területén volt szerepe. A féregűzésben, a
szerelmi jóslás és haláljóslás eljárásaiban, tűzvész
elhárításában, járvány idején – néhány szórványadat szerint – szokás
volt a múltban az egész község körüljárása (pl. Biharban dögvész idején
az első döggel jártak körül) vagy körülszántása. – A körüljárást
végezheti egy személy, de csoportosan is történhet; a vallásos
körmenetek, tavaszi határjárások (úrnapja, virágvasárnap,
húsvét) csoportos körüljárásnak tekinthetők.
tovább...
|