Gonoszűzés
Katartikus, ill. gonoszüző rítus.
A naptári ünnepek, valamint az átmeneti rítusok gyakori
tartozéka, gyakran elhomályosult céllal, ill. magyarázatokkal.
Többnyire nem önállóan, hanem más szokáscselekmények kísérőjeként
nyilvánul meg. A kongózás karácsonykor, szilveszterkor és
újévkor szokásos, néhol pünkösdkor is. Egyes helyeken
gulyafordítás kapcsolódott hozzá: pásztorok, béresek, legények,
gyermekek zajongtak ostort pattogtattak, kolompoltak, kürtöltek, amíg a
jószágok fel nem ébredtek és másik oldalukra fordulva biztosították a
következő év termékenységét. A zajkeltés ez esetben egyrészt a gonosz
távoltartására irányul, másrészt a következő év állatszaporulatát
biztosító termékenységvarázslás. Farsangkor, főként húshagyókor szokás
országszerte a lányok szűzgulyába hajtása, kikolompolása (→
vénlánycsúfolás): a kongózás és gulyafordítás tréfás vénlány és
vénlegény csúfolássá alakulásával. A civakodó házaspárokat kigúnyoló,
megszégyenítő zángózás (közvélemény-büntetés) szokását is zajkeltés
kíséri. A húsvéti ünnepkörben bibliai esemény megjelenítésében,
emlékeztetőjében kerül sor zajkeltésre Pilátus- vagy Judás-verés
alkalmával ( Pilátus-égetés). Az emberi élet fordulóin eredetileg
gonoszűző zajcsapás a bakfazékdobás és változatai. Keresztelőkor pl. az
ablak alatt porral telt csuprot, bakfazekat dobnak a gyermekek. Egyes
helyeken a keresztelői lakoma közben vagdosnak az ajtóhoz rossz
cserépfazekakat, nehogy süket legyen a gyerek. A cserépdarabok, de az
edény, hamu, por vagy gabona stb. tartalma is a jókívánságok sokaságát
jelképezheti. Hasonló célzattal az esküvői menet ( menyasszonyvitel)
indulásakor a szekérhez cserépedényt dobnak és lövöldöznek. A vacsora
alkalmával is földhözvágnak egy rossz fazekat. A bakfazékdobás is
ismeretes vénlánycsúfoló szokásként is. Névnapozáskor a köszöntők
jókívánságát jelképezi a bakfazékdobás. A halott kivitelénél is a
gonosz távoltartására vagy a lélek riasztására zajt csapnak
cserépfazékkal, ajtó becsapásával stb. Virrasztáskor egyes helyeken
csörgőpálcával ébresztgették az elalvókat. Eredetileg talán ez is
gonosztávoltartó zajkeltés volt. Egyéb alkalmakkor féregűzéssel is
kapcsolatos a zajkeltés: pl. Nagyszombaton bográcsot vernek, „kígyók,
békák szaladjatok!” szöveggel, amikor először szólal meg a harang. A
jószág első legeltetésekor ( Szent György napja) puskát ropogtatnak, s
ezzel képletesen megölik a farkast és egyúttal biztosítják a jószág
egybemaradását. A zajkeltés, mint ünnepi szokásoktól független,
önálló mágikus eljárás az eredeti, rontást távoltartó, gonoszűző
céllal szórványosan fellelhető Európa-szerte. A nálunk ismert eljárások
közül legelterjedtebb a vihart, ill. jégfelhőt eloszlató
harangozás, továbbá a féregűzés zajkeltéssel egybekötött módszerei.
tovább...
|