Kondás
Egy falunak, ill. falurésznek
tavasztól őszig egy csapatban a legelőn kinn élő sertésállománya (
sertéstenyésztés). Különböző korú, fejlettségű, eltérő fajtájú és ivarú
növendék vagy hízás előtt álló állatok a kiveréstől az őszi
beszorulásig a legelőn tartózkodnak. A legelőn akol,
karám, kosár ( esztrenga), újabban → hodály áll a sertések
egybentartására, ill. védelmére. A külterjes állattenyésztés
időszakában a nőstény és a hím állatok együtt legeltek, szabadon
párzottak, s gyakran a szálláson gödörben ( bánya) fialtak meg. A konda
pásztora K.-Mo.-on a kondás, D- és Ny-Mo.-on akanász. A falvakba
naponta hazajáró, éjjelente a ház melletti disznóólban tartott sertések
csoportjának a neve csürhe (Tiszántúl), csorda, sertéscsorda
(Ny-Dunántúl) és nyáj, disznónyáj (Északi-Középhegység).
tovább...
|