css buttons by Css3Menu.com


  
 















Jonathán

A nemesítője Philippe Rick először New Esopus Spitzenberg-nek nevezte ezt az újdonságot az 1800-as évek elején, később azonban Jonathanra változtatta. 1800-ban találták az USA-ban, s 160 éve kapott nevet ’Jonathan’ Hasbrouck-ról aki a fajtára a figyelmet felhívta. Hazájában a bevezetést követıen eléggé jelentős volt, de az 1900-as években nagyon lecsökkent az aránya. Európa valamennyi almatermesztő országában megismerték, de hazánkon kívül sehol nem vált fő  fajtává. A Jonathan 1882-ben került magyar földre és azóta is igen népszerű. Gyümölcse közép-nagy, néha igen nagy, kúpos gömb alakú. Kitűnőleg elsőrendű asztali, piaci és gazdasági alma. Bőre finom, vékony, ledörzsölve fényes, csaknem az egész felület eleinte homályos, később derűsre változó pirossal van bemosva, vérpiros csíkokkal becsapkodva. Íze, zamata kitűnő. Novembertől januárig érik. Fája mérsékelt növekedésű, gyenge, vékony gallyú. Edzett, korán és bőven terem. Helyben, talajban nem válogatós, mégis a kötöttebb, nyirkosabb talajt kedveli, de homokon is jól terem. Hibája, hogy a lisztharmat érzékeny. Minden alanyon jól díszlik, bokor- és alakfának, közepes törzsű fának való. Gyümölcsei jól állják a szelet a fán.
Szamosháti alma

A Szamosháti almának az íz- és zamatanyaga, ellenálló képessége egyedülálló, amely szintén a talajnak és az éghajlatnak köszönhető. Fábián László írása szerint: "Mesélik, hogy a londoni piacon, a börzén emígyen volt kiírva: Szamos menti csengeri alma!” 1929 után egy hold almáskert termése 15 hold búza termésének árával ért fel, vagy: egy hold almás évi terméséből két hold földet lehetett venni. Az értékesítés sem okozott gondot, hiszen Budapestről a többnyire zsidó nagykereskedők személyesen jöttek le még lábon felvásárolni a termést, vagy helybéli felhajtóik, közvetítőik útján vették meg azt."


tovább...















vertical menu css by Css3Menu.com