|
Karácsonyi kántálás Szatmárban
A karácsonyi, többnyire énekes,
esetleg verses köszöntőt általában kántálásnak nevezték, de néhol
angyali vigasság néven emlegették.
A köszöntők karácsonyi énekeket énekelve járták végig a falut.
Engedélykérés után az ablak alatt vagy a házban énekeltek egy vagy több
éneket. Ezután valamilyen ajándékot kaptak,
melyet megköszönve mentek tovább.
Szatmárban kora este a gyerekek kezdték, összeálltak 4-en 5-en, s
jártak házról házra. A kántálókat nem fogadni, nem lehetett. Ha valaki
ilyet tett annak híre ment a faluba. A kántáló gyerekeknek pénzt
kellett adni. Este felés elmaradtak a gyerek kántálók és őket a
felnőttek váltották fel. A cigányok, amely családhoz kötődtek mentek
kántálni. Nekik már enni is adtak, a pénz mellé, s még egy pohár borral
is megkínálták. A kántálás mindig az ajtó vagy ablak mellett történt,
kopogtatás után csak hívásra jöttek be. A leggyakrabban kántált ének:
Az Istennek szent angyala,
Mennyekből, hogy alá szála,
És a pásztorokhoz juta,
Nékiek e -képpen szóla:
Mennyből jövök most hozzátok,
És ime nagy jó hírt mondok.
Nagy örömet most hirdetek,
Melyben örvend ti szívetek.
tovább...
|