css buttons
by Css3Menu.com
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Ördög
Az ördögalakja a magyar
népi hitvilágban közismert volt, de a hozzá fűződő képzetek
heterogének, 1. Ismertek voltak a keresztény egyház, antik és ókori
keleti démonhittel is genetikus kapcsolatban álló és az idők folyamán
sokat változott ördögének bizonyos vonásai, és ezzel összefüggésben az
ördög különböző korú ábrázolásaiból ismert külső ismertetőjegyek (pata,
vasvilla, kénköves bűz stb.). Az előírásokat és tilalmakat ( tilalom)
be nem tartók ördöggel való fenyegetése is részint egyházi hatásra
vezethető vissza. – 2. Nagy hatása volt a parasztságra annak a ténynek,
hogy a papság hitt az ördögben és harcolt ellene, valamint annak az
egyházi eredetű általánosításnak, hogy minden rossz az ördög műve.
16–17. sz.-i egyházi források szerint minden, ami komolytalan, világi,
„az ördög sugallata” (így pl. a farsangi, fonóbeli maskarák); ill.
mindenfajta mágikus eljárás, amelyet a néphit egyébként különböző
természetfeletti lényeknek, természetfeletti erejű személyeknek
tulajdonított, az egyház szerint az ördög műve volt, ill. e lények az
ördög szövetségesei voltak. (A néphit ilyen ördögközpontúvá tételére
legjobb példa Bornemisza Péter 1578-ban megjelent Ördögi Kisírtetek c.
műve.) – 3. Hasonló általánosító folyamat a paraszti hitvilágban is
végbement, a személytelen, meg nem határozott ártó lényhez
kapcsolódó rontásfogalmának ördögként való konkretizálása során.
Ezenkívül bizonyos, régen közismert rosszindulatú lények a hitvilágból
való kihalásuk folyamán az ördögre cserélődtek fel. E folyamatok
eredményeképpen sok helyütt a keresztúton, temetőben nem általában
rontástól és nem boszorkánytól, hanem az ördögtől féltek. A
kereszteletlen gyereket a meghatározatlan rosszak vagy a boszorkány
helyett az ördög is kicserélhette, a tehenet az ördög is megronthatta.
Sok helyen már elhomályosult Luca asszony ( Luca napja) vagy kedd
asszonya helyett az ördög büntette a Lucakor vagy kedden fonókat; a
forgószélben nem a garabonciás, hanem az ördög jelent meg
stb. Bizonyos szerepkörökben állandósult is az ördög
elnevezés, pl. a lidérc néhol lucifer vagy ördög néven ismert,
ördög mint kincsőrző szellem ( kincs), ördög mint segítő szellem (
tudós kocsis), és az ördög mint törpe. Mindezeknek az alakoknak azonban
az elnevezésen túl semmiféle kapcsolatuk nincs a keresztény egyház
ördögével. A fentiek ellenére a rontó lények boszorkányként való, mai
napig tartó általánosodása mellett az ördög aránylag kis teret
hódított. – 4. Feltehetően elsődlegesen kapcsolódtak az ördög alakjához
a boszorkányhit ördögre utaló motívumai (szövetségkötés, közösülés az
ördöggel, ördög pecsétje stb.), e vonások azonban valószínűleg csak
a boszorkányperekkel kerültek Ny-Európából a történeti magyar
anyagba, de nem honosodtak meg a paraszti hitvilágban. – 5. Az ördöggel
kapcsolatos, rontásra vonatkozó elképzelések és rontáselhárító
eljárások általában megegyeznek – a fent leírt okok miatt – a
mindenfajta ártó lény elleni védekezés motívumaival. Az egyházi
ördögűző gyakorlat nagy hatással volt a népi hitvilágra, de az onnan
kölcsönzött gesztus-, szöveg- és eszközanyagot nemcsak az ördög, hanem
mindenfajta rontás ellen használták. Mindezek a tényezők együttesen
eredményezték, hogy bár az ördög fogalma minden bizonnyal régóta
intenzíven él a magyar paraszti hitvilágban, nincs sajátos és egységes
magyar ördög hiedelemkör. A lényegében a késő középkorban kialakult
ördögfogalom Európa-szerte nagyjából hasonló vonásokat mutat: mégis
igen sok az eltérés is, a helyi hiedelemvilág eltérő vonásai, valamint
az egyházi hagyományok térbeli és időbeli különbségeinek, változásainak
következtében. Az európai és magyar ördögfogalom sokrétűségére vall a
mondában, mesében és a népi színjátszásban kapott nagy szerepe.
Ördögökkel táncoló boszorkányok a „boszorkányszombaton” Metszet Kömlei János: Szükséges segítő könyv
tovább...
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
vertical menu css
by Css3Menu.com
|