css buttons by Css3Menu.com


  
 















Időjóslás

Az ünnephez több, az időjárásra vonatkozó jóslás is kapcsolódik. Tizenkét diót félbe vágtak, kivették a bélét, majd a héjába vizet tettek. Karácsony napján megnézték, melyikben maradt víz, és melyikből száradt ki. Amelyikben maradt, az a hónap csapadékban gazdag lesz, amelyikből eltűnt, az száraz. A Luca- kalendárium és a hagymakalendárium és az időjóslási praktikák része. Azt tartották, olyan lesz az év 12 hónapja, mint a Luca napot követő 12 nap.
Jóslás

A régmúltban a Mikuláshoz hasonlóan Luca is ajándékhozó szent volt, de kevesebb és szerényebb ajándékot hozott a Mikulásnál. A háziasszonyok ekkor, azaz december 13-án kezdték a karácsonyi nagytakarítást, a helységeket fehérbe öltöztették, és a friss, tiszta illat karácsonykor is érződött a házban. Ezen a napon vetették el a szentestén asztalra kerülő Lucabúzát is, ami a jövő évi termést és a megújuló életet jelképezi. A lányok tizenkét Luca-cédulára ráírtak tizenkét fiúnevet, mindennap egyet bedobtak belőle a tűzbe, s amely név utoljára maradt, olyan nevű férjet jósoltak maguknak. Az ünnephez több, az időjárásra vonatkozó jóslás is kapcsolódik. Tizenkét diót félbe vágtak, kivették a bélét, majd a héjába vizet tettek. Karácsony napján megnézték, melyikben maradt víz, és melyikből száradt ki. Amelyikben maradt, az a hónap csapadékban gazdag lesz, amelyikből eltűnt, az száraz. Luca napjához köthető a lucaszékkészítés is, de ez a szokás már csak a hiedelemvilágban él.
A lucaszéket tizenkét fajta fából kell kifaragni, s tizenkét napon át kell dolgozni rajta, hogy szentestére elkészüljön. Aki ezt beviszi a karácsonyi éjféli misére, és rááll, az — a hiedelem szerint — látja, hogy mikor jönnek be a templomba a boszorkányok. De a boszorkányok is látják, hogy ki áll a kisszéken, s az éjféli mise után bizony az illetőnek nagyon kellett sietnie hazafelé, nehogy a boszorkányok utolérjék. A monda szerint mákot kellett szórnia a földre, s a boszorkányoknak szemenként össze kellett szedniük, majd hazaérkezvén azonnal a tűzbe kellett vetni a széket. A budapesti Néprajzi Múzeumban ezért található csak két lucaszék. Kupuszinai hiedelem szerint az éjféli mise végén a kántor hosszan játszotta az utolsó éneket, a dikicát, s amíg a boszorkányok a dallamokra összefogódzkodva táncoltak az oltár körül, addig a hívek nyugodtan kimehettek a templomból. A kántornak minél tovább kellett játszania a dikicát, hogy aki a lucaszéket készítette, nyugodtan hazaérhessen. A szegediek között elterjedt volt a kalendáriumi babona, miszerint „Szent Lucának híres napja a napot rövidre szabja”. Luca ünnepe a régiek számára magában hordozta az elkövetkezendő új – világosabb – időszak minden reménységét. Ezt a napot kettőség jellemezte. Egyrészt a fény – a jó, az Isten – győzelmét hirdette, másrészt meghúzódott benne a sötét – a rossz, a sátán – is. Úgy tartották, hogy az ördög a Luca-nap és a karácsony közötti tizenkét napban támad a leghevesebben, hiszen érzi hatalmának végét és fél Jézus Krisztus eljövetelétől. A gonosztól való félelmet őrizte meg a néphagyomány egyik télen járó ártó szelleme, a Luca, Luca-puca vagy Lucaasszony névvel illetett női boszorkány alakja. Ez magyarázza, hogy évszázadokig ezt a keresztnevet ritkán adták a kislányoknak, mondván, ha ezt a nevet kapja „elviszi a Luca”, de ha meg is éri a felnőtt kort házsártos, rossz természetű asszony lesz belőle. Tápén még a születésnapjukat sem akarták vállalni az e napon világra jöttek, s helyette a inkább a szerencsésebbnek vélt december tizennegyedikét jelölték meg születési dátumként.

tovább...















vertical menu css by Css3Menu.com