css buttons
by Css3Menu.com
|
|
|
|
|
|
|
|
|
A növények mágikus ereje
János nap éjjelén a növények
titokzatos és mágikus erővel bírnak, amiből az emberek is
részesülhetnek, ezért János napkor gyógynövényeket gyűjtöttek. A
csodálatos erejű virágokból - amikből 7 vagy 9 különböző fajtának
kellett lennie - koszorút fontak, amit a szántó vagy az állatok
gyarapításának mágiájához, a jövendölésben és a szerelmi mágiában
használták fel. Különleges erővel bírt János nap éjjelének harmatja is.
A mezőkről gyűjtött János napi harmatot életvíznek tartották: az ezzel
való mosdás meggyógyította a szem és borbetegségeket. A lányok hitték,
hogy a János napi harmat megőrzi fiatalságukat és szépségüket.
A nyári ünnep egyik szimbóluma volt és ma is az a kitakarított szobába
vitt nyírfa ág és annak lágyan kesernyés ünnepi illata. A világos János
napi éjjelen a lányok ablaka alá vagy a csűr bejárata elé a szerelem
jeleként nyírfaágakat hordtak.
A Szent Iván éjjelén gyűjtött gyógynövényeknek is különleges erőt
tulajdonítottak. Ilyenkor úgy hitték, hogy az összes jó és gonosz erő
mozgásban van, ezért ezt az éjszakát mágikus tevékenységek űzésére
alkalmasnak tartották. Elsősorban azonban mulattak, hintáztak és
táncoltak a tűz körül. A legények nyírfaágat vittek választottjuk
ablaka alá, a leányok pedig növények segítségével igyekeztek
megjósolni, ki lesz a jövendőbelijük. Szent Iván-napjával véget értek a
mezei munkák és kezdetét vette a kaszálás ideje.
A hiedelem szerint ezen a napon virágzik a páfrány, és
aki ezt a ritka virágot megleli, azt a szerencse és boldogság is
megtalálja hamarosan. Az aranyosan fénylő virág csak néhány pillanatig
él, azután elhervad és elenyészik. Aki viszont mégis rálel, érteni
fogja az állatok nyelvét és meglátja a földbe rejtett kincseket. . A
páfrány virágát vagy magját egykor Európa-szerte láthatatlanná tevő
varázsszernek tartották. A néphit szerint azonban szinte lehetetlen
megszerezni a páfrány virágát, mert a bimbó fakadását kísérő mágikus
fuvallat mély álmot bocsát az emberre. Más források szerint abban a
pillanatban, amikor a virág kinyílik, odarepül egy apró madár, és
elragadja azt az ember elől, de az is lehet, hogy maga az ördög
szakítja le a virágot, mert nem akarja, hogy más is rendelkezzen az
általa birtokolt mágikus erővel.
A tűz körül elfogyasztott cseresznye a gyermekáldást segítette elő. A
gyermekeknek Szent Iván-i almát szórtak, hogy ne betegedjenek meg. A
tűz mellett jövendöltek és boszorkánykodtak is. A János napi dalokban a
gyermekektől az aggastyánokig mindenkit a tűz mellé hívtak. A távol
maradók szántóit gazossá, őket magukat álmataggá és a munkához
erőtlenné átkozták. A tűz köré gyűlőknek valamit fel kellett áldozniuk:
a lángok közé faágakat, szőttest, gyapjút, pamutot vagy ételeket
vetettek.
A János napi éjjel a mező és állatállomány mágiájának éjszakája volt.
Titokzatos cselekedeteket folytattak, hogy biztosítsák maguknak a több
tejet és a gabonatermést. Titokban más istállójában jártak fejni, a
jobb gabonatermést az idegen földekről a gabonafejekkel vagy a szalma
összefonásával lopták el. A titokzatos tetteknek külön erőt adott, ha
meztelenül cselekedték.
tovább...
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
vertical menu css
by Css3Menu.com
|