Zajkeltés, lármázás
Katartikus,
ill. gonoszüző rítus (gonoszűzés, katartikus rítusok). A naptári
ünnepek, valamint az átmeneti rítusok gyakori tartozéka, gyakran
elhomályosult céllal, ill. magyarázatokkal. Többnyire nem önállóan,
hanem más szokáscselekmények kísérőjeként nyilvánul meg. A kongózás
karácsonykor, szilveszterkor és újévkor szokásos, néhol pünkösdkor is.
Egyes helyeken gulyafordítás kapcsolódott hozzá: pásztorok, béresek,
legények, gyermekek zajongtak ostort pattogtattak, kolompoltak,
kürtöltek, amíg a jószágok fel nem ébredtek és másik oldalukra fordulva
biztosították a következő év termékenységét. A zajkeltés ez esetben
egyrészt a gonosz távoltartására irányul, másrészt a következő év
állatszaporulatát biztosító termékenységvarázslás. Farsangkor,
főként húshagyókor szokás országszerte a lányok szűzgulyába hajtása,
kikolompolása (vénlánycsúfolás): a kongózás és gulyafordítás tréfás
vénlány és vénlegény csúfolássá alakulásával. A civakodó házaspárokat
kigúnyoló, megszégyenítő zángózás (közvélemény-büntetés) szokását is
zajkeltés kíséri. A húsvéti ünnepkörben bibliai esemény
megjelenítésében, emlékeztetőjében kerül sor zajkeltésre Pilátus- vagy
Judás-verés alkalmával (Pilátus-égetés). Az emberi élet fordulóin
eredetileg gonoszűző zajcsapás a bakfazékdobás és változatai.
Keresztelőkor pl. az ablak alatt porral telt csuprot, bakfazekat dobnak
a gyermekek. Egyes helyeken a keresztelői lakoma közben vagdosnak az
ajtóhoz rossz cserépfazekakat, nehogy süket legyen a gyerek. A
cserépdarabok, de az edény, hamu, por vagy gabona stb. tartalma is a
jókívánságok sokaságát jelképezheti. Hasonló célzattal az esküvői menet
(menyasszonyvitel) indulásakor a szekérhez cserépedényt dobnak és
lövöldöznek. A vacsora alkalmával is földhözvágnak egy rossz fazekat. A
bakfazékdobás is ismeretes vénlánycsúfoló szokásként is. Névnapozáskor
a köszöntők jókívánságát jelképezi a bakfazékdobás. A halott
kivitelénél is a gonosz távoltartására vagy a lélek riasztására zajt
csapnak cserépfazékkal, ajtó becsapásával stb. Virrasztáskor egyes
helyeken csörgőpálcával ébresztgették az elalvókat. Eredetileg talán ez
is gonosztávoltartó zajkeltés volt. Egyéb alkalmakkor féregűzéssel is
kapcsolatos a zajkeltés: pl. Nagyszombaton bográcsot vernek, „kígyók,
békák szaladjatok!” szöveggel, amikor először szólal meg a harang. A
jószág első legeltetésekor (Szent György napja) puskát ropogtatnak, s
ezzel képletesen megölik a farkast és egyúttal biztosítják a jószág
egybemaradását. A zajkeltés mint ünnepi szokásoktól független,
önálló mágikus eljárás az eredeti, rontást távoltartó, gonoszűző
céllal szórványosan fellelhető Európa-szerte. A nálunk ismert eljárások
közül legelterjedtebb a vihart, ill. jégfelhőt eloszlató harangozás,
továbbá a féregűzés zajkeltéssel egybekötött módszerei.
tovább...
|