|
Csordás
A falu melletti csordanyomáson
vagy az ugaron járó fejőstehén- és igásökörcsorda pásztora. A falu vagy
a csordatartó gazdaság tavasztól őszig tartó időre készpénz és
természetbeni fizetés (csordásbér) ellenében fogadta fel. A falu szélén
a község tulajdonában levő csordásházban lakott, a mellette levő
bikaistállóban, külön bér ellenében, télen a tenyészbikák gondozását is
ellátta. A kihajtástcsordáskürttel jelzi, terelőeszköze a karikás
és a bot.
Gulyás
A gulya pásztora. A paraszti szóhasználatban mindig jól
megkülönböztetik a naponta hazajáró csorda pásztorától. A község vagy a
gulyatartó gazdaság kihajtástól beszorulásig fogadja; 1945 előtt az
uradalmakban a növendékállatokat gondozó gulyás éves konvenciós cseléd
volt. A pásztorszervezet élén gulyásszámadó állott, ő fogadta a →
bojtárokat, akik állattartás, élelmezés és készpénzbér fejében az
őrzést, legeltetést és itatást ellátták. Terelőeszköze a bunkós bot és
a gulyás karikás, az állatok kifogására pányvás vagy rudas kötelet
használ. A Dunántúlon az uradalmak legelőre járó fejősteheneinek
őrzőjét csirásnak nevezték.
tovább...
|