Advent az Úr érkezése’
A
karácsonyra való előkészület ideje, az egyházi év kezdete, az a
karácsony napját megelőző időszak, amely az András napjához (nov.
30.) legközelebb eső vasárnappal kezdődik. Eredete az 5–6. századba
nyúlik vissza, s eleinte heti háromnapos böjttel volt összekötve.
XIV. Kelemen pápa az adventi szerdákra és pénteki napokra rendelt
böjtöt, szombatra pedig megtartóztatást. Sokfelé – különösen az idősebb
asszonyok – még a századforduló után is böjtöltek. Az 1611. évi
nagyszombati zsinat advent első vasárnapjától Vízkeresztig a
házasságkötést is püspöki engedélytől tette függővé. Ezért az adventi
időszak alatt lakodalmat, táncmulatságot nem tartottak. Némely vidéken
az advent kezdetét a gyermekek kántálása jelezte). Mint általában a
jelesebb egyházi ünnepekhez, különféle → hiedelmek fűződtek hozzá. Pl.
volt, ahol az első hajnali misére harangozáskor a férjhezmenő lány a
harang köteléből három kis darabot szakított, s azt a hajfonó
pántlikájában viselte, hogy a farsangban sok kérője legyen. Erdélyben
azt tartották, hogy a roráte ’harmatozzatok’ igéből, vagyis az
adventi hajnali mise alatt minden ajtót, ablakot, különösen az ólat be
kell zárni, mert ilyenkor a boszorkányok állati alakban a harangozás
elől a házakba, az ólakba húzódnak, s ott kárt okoznak ( rontás
elhárítása). Az Ipoly mentén arról is tudni véltek, hogy az elásott
pénz adventben tisztul kincs.
tovább...
|