A szerelmi jóslatok éjszakája
Az
András-naphoz (november 30.) igen sok babona és népszokás kapcsolódik,
és ezek nagy része szerelmi jóslás. A 18. század végéig ezen a napon
előírás volt a koplalás, a böjtnek pedig a népi hitvilág mindig is
mágikus erőt tulajdonított. „Aki böjtöl András napján, vőlegényt lát
éjszakáján” - tartották.
„Aki
kíváncsi volt arra, hogy ki lesz a férje vagy a felesége, András napján
egész nap böjtölt, és csak este felé evett három harapásnyi kenyeret,
de azt sem nyelte le, hanem a kapcájába köpte, majd lefekvés előtt a
feje alá tette. Éjjel aztán megálmodta, ki lesz a férje, ill. felesége”
- olvasható a Magyar Néprajzi Lexikonban. Ugyanez a szokás férfi
fehérneművel is működött: ha a lány egész napi böjt után párnája alá
férfi fehérneműt dugott, éjjel megálmodta leendő férjét.
Egy
másik hagyomány szerint a lányok egy pohár vízbe piros almát tettek, a
poharat pedig az ágy alá helyezték. András napjának reggelén megitták a
vizet, megették az almát, majd, kiszaladtak az utcára, akit megláttak,
az lett a mátkájuk. Az ország számos vidékén volt szokásban, hogy a
lányok, mikor a fonóházból mentek hazafelé, megrázták a zsúpfedeles
házak ereszét, s közben kötényüket alá tartották, Úgy tartották, ha
búza esett a köténybe, a lány gazdalegényt, ha rozs, zsellérlegényt
kapott férjül.
Az
is egyfajta jóslási forma volt, hogy a lány András nap éjjelén kiment a
disznóólba és meghallgatta, hányszor röfög a disznó, megtudta, mikor
megy férjhez.
Végül
következzen egy Balaton-felvidéki faluból származó történet: egy lány
éjjelente fölkereste Szent András szobrát a templomban, és fohászkodott
hozzá szíve szerelméért, Jánosért. Őt azonban egy másik legény, István
szerette volna, aki kifigyelve a lány szokását egy este elbújt a szobor
mögött, s a Jánosért imádkozó lánynak Szent Andrásként azt tanácsolta:
„Felejtsd el Jánost, neked adom Istvánt!” – mire a lány: „Lelkem, Uram
Szent András, István is jó, ha nincsen más”!
Magna
János írja, hogy Szatmárban András-napkor a református lányok is
böjtöltek. Este a favágó tőkére kendermagot vetettek s ez mondták:
„András, neked kendert vetek, mondd meg nekem, kihez megyek!"Az
András-esti szerelmi jóslások ma már csak játék, tréfa formájában
fordulnak elő. András napkor a lányok kitették cipőjüket az ágy végéhez
szemben egymással, és azt kilencszer átlépték, miközben ezt mondták:
Én cipőm léplek, Szent András kérlek, Én Istenem, mondd meg nékem, Ki lesz az én férjem."
tovább...
|